Kína kizsigerli a zambiai munkavállalókat

A Human Rights Watch 170 zambiai bányászt meginterjúvolva adta közzé csütörtökön azt a jelentését, melyben arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a Zambiában található, kínai tulajdonú bányákban a munkavállalók helyzete ellentmond minden irányelvnek. Kína tagadja a vádakat, a zambiai kormány megbeszélést kezdeményezett az ügyben.

A Human Rights Watch (HRW) meglátása szerint a kínai tulajdonú bányák nem biztonságosak, és ha a munkások bele mernek keveredni a szakszervezetek tevékenységeibe, elbocsátják őket. Egy zambiai rézbányász szavaival élve: csak a profitra koncentrálnak a cégek, „ha valaki meghal, másnap lecserélik. És ha jelentenéd a problémákat, elveszíted a munkádat.” Ezt igazolja az is, hogy a bányákat vezető menedzsment és a vájárok, valamint a zambiai kormány között már több alkalommal is történt végezetes összezördülés. Októberben ezer munkást bocsátottak el, akik tüntetni mertek az alacsony fizetések miatt, de 2006-ban például hat munkást megöltek, 2010-ben pedig 13 szénbányászt lőttek le a kínaiak parancsára.

A jogvédőszervezet elemzője, Daniel Bekele ugyan elismeri, hogy javult a kínaiak és a zambiaiak közti viszony, valamint hogy a rézbányászok többet keresnek, mint a zambiai átlagfizetés, ám a bérek még így is elmaradnak azon munkások béreitől, akik a többi, külföldi tulajdonban lévő zambiai bányában dolgoznak. Ráadásul a munkásoknak 12, esetenként 18 órát kell dolgozniuk, pedig a zambiai törvények kizárólag 8 munkaórát engedélyeznek.

A szeptemberben megválasztott új zambiai elnök, Michael Sata már korábban is felszólalt a zambiai bányászszektorban eluralkodott kínai túlreprezentáltság ellen. Ennek megfelelően kampányában is nagy hangsúlyt fektetett a kérdésre. Azóta visszavett a szélsőséges politikából, és inkább tárgyalásokat kezdeményez a kínaiakkal. A múlt hétvégén tartott, ebéddel egybekötött megbeszélésen az ázsiaiak több kölcsön és befektetés mellett a helyzet mielőbbi megoldását is megígérték. Satát a zambiaiak nagy része még mindig a szegények pártolójának tartják, például több mint a duplájára emelte a minimálbért, ami jelenleg havi 90 dollár (kb. 20 ezer forint), valamint rendelkezéseivel megszigorította a munkahelyekre vonatkozó biztonsági előírásokat.

A kínaiak azzal védekeznek, hogy a „nyelvi és kulturális különbségek” okozhatták a „félreértéseket”. A HRW elemzésére válaszul a kínai külügyi szóvivő, Hong Lei úgy fogalmazott, a jogvédők nem a valós tényekkel foglalkoznak.

Hiszen – ahogy egyébként azt Bekele is kiemelte –, ezek a befektetések mind a kínaiak, mind a zambiaiak számára kedvezőek lehetnének, de a munkakörülmények elrontják ezt a kedvező kapcsolatot. A kínai tulajdonú vállalatok az elmúlt években összesen 400 millió dollárt fektettek be, 2 milliárd dollárnyi hasznot hoztak Zambiának, valamint nagyjából 20 ezer munkahelyet hoztak létre.

A rézbányászat Zambia egyik legjelentősebb iparága, az export háromnegyedét adja. A legtöbb bányászcég külföldi tulajdonú, de szinte kizárólag a kínai bányákkal van probléma. A kínaiak azután vették meg a bányákat, miután a réz világpiaci ára jelentősen lecsökkent és az európai befektetők kivonultak.