A fejlődő országok a korrupciós lista élén, Európa „jól” teljesített

A Transparency International Vesztegetési indexe (Bribe Payers Index) szerint az üzleti szférán belül legalább olyan magas a korrupció aránya, mint amikor az vállalati és a közszféra kerül kapcsolatba egymással. Ezzel összefüggően a közszféra megvesztegethetőségéről kialakult uralkodó vélemény szintén befolyásolja a vállalatok hajlandóságát a kenőpénzek osztogatására. A Transparency International 28 államot vett górcső alá.

A Vesztegetési Index felállításához mintegy 3000 vállalatvezető véleményét vették alapul, akik egy 0-10-es skálán pontozták az adott ország cégeinek vesztegetési hajlandóságát külföldön. Minél alacsonyabb értéket ért el egy állam, annál elterjedtebb a vesztegetés gyakorlata.  A lista 28 országa a külföldi működőtőke kihelyezés mértéke, az exportérték és a regionális jelentőség alapján került kiválasztásra, így a G20-államok is szerepelnek benne.

A lista felső felében kaptak helyet a BRIC : a legrosszabb mutatókkal Oroszország és Kína rendelkezik (6,1 és 6,5 ponttal), India a 19. (7,5 ponttal) és Brazília pedig a 14. helyen landolt. Az élen négy európai ország található: Hollandia, Svájc, Belgium és Németország. A legtöbb vélemény az Egyesült Államok, Kínával és Németországgal kapcsolatban érkezett.

A 2008-as felmérés eredményeihez képest kevés változás tapasztalható az egyes országok és vállalatok hozzáállásában: szinte ugyanolyan gyakran élnek a kenőpénz „meggyőző erejével” külföldön.  Kisebb javulás India tekintetében figyelhető meg, ehhez képest Nagy-Britannia és Kanada mutatói romlottak.

Egy adott országban tapasztalt üzleti kultúra minősége meghatározza annak a valószínűségét, hogy egy cég külföldön mennyire nyúl tisztességtelen eszközökhöz. A vállalatok magukkal viszik külföldre a hazai üzleti kultúrát, vagyis ugyanolyan kenőpénz használati szokásokkal élnek saját országhatáraikon túl is. A Transparency International szerint ezért alapvetően a vállalati kultúrában nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az etikus magatartásnak, a vesztegetés és a korrupció elutasításának. Az Ernst and Young 2011-es európai szintű felmérése azt mutatta ki, hogy egy vállalat az etikus magatartásával szerzett hírnevéből kereskedelmi előnyt kovácsolhat.

A felmérés azt mutatja, hogy a kialakult gondolkodással szemben nem csupán a közszférát és az építőipart szövi át sűrűn a korrupció (habár még mindig a legrosszabb eredményeket produkálják), hanem az üzleti szegmens többi negyedét is: az ingatlanszektor, a gyógyszeripart, az energiaszektort, a bányászatot. A tanulmány arra is rávilágított, hogy az alacsony szintű hivatalnokok pénzzel való meggyőzése a banki-pénzügyi, illetve az IT-szektorban jellemző, magasabb szintű tisztségviselőket, politikusokat a könnyűipari és a polgári repülés területén szokás a leggyakrabban megvesztegetni. A vállalatok közti kapcsolatokban a mezőgazdaság, a könnyűipar, továbbá az erdészet és a banki-pénzügyi szektorban bevett gyakorlat a tisztességtelen eszközök használata.

Peking és Moszkva ez év májusa óta szigorúbban bünteti a vállalatokat és az egyéneket, ha külföldi köztisztviselők kennek meg. Kínában előbbiek pénzbüntetésre és a bűncselekményben közvetlenül érintettek akár 10 év szabadságvesztésre is számíthatnak. De egyének esetében is legalább 3 évet (maximum tízet) szabhatnak ki.  A törvény hatálya alá esnek immár a külföldi cégek, amelyek megvetik a lábukat a távol-keleti országban. Korábban csupán a kínai kormányzati tisztviselők megvesztegetése vont maga után büntetőeljárást.

Elena Panflova, a Transparency International orosz szervezetének igazgatója a helyezés ellenére reménykedő maradt: „Van remény, hogy az új nemzeti korrupció-ellenes törvény és ennek összhangja a nemzetközi kötelezettségekkel segíteni fog abban, hogy a helyzet megváltozzon az elkövetkezendő években.”

A korrupció ellen már jó néhány nemzetközi egyezmény született a különböző nemzetközi szervezetek égisze alatt. A Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Coopertion and Development, OECD) vesztegetés elleni konvenciója (Anti-bribery convention) 1999 óta ismeri el bűntényként a külföldi vesztegetést. Ezt az OECD-nek nem csak mind a 34 tagja, de még Argentína, Brazília, Bulgária és Dél-Afrika is aláírta. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) korrupció elleni konvenciójához 154 ország csatlakozott 2005-ben, ezzel elkötelezve magukat mind a belföldi-külföldi korrupciót megelőző lépések megtételére, mind pedig a megfelelő büntetőszabályok kidolgozására. 2001-ben az Európa Tanács Korrupció elleni Büntetőjogi Egyezménye már átfogó korrupcióellenes intézkedéseket is magába foglalt, egyben megtiltva a vesztegetést az üzleti szférán belül is. Mindezen jól hangzó és nemes célok vezérelte egyezmények mögé számos ország sorakozik fel, ám valódi intézkedésekben ezek kevésbé jelennek meg – a legtöbb szerződés nem kerül átültetésre a nemzeti jogrendszerbe, így nem válnak kényszerítő erejűvé.

A Transparency International a kormányok és a vállalatok számára is megfogalmazott egy javaslatcsomagot.  Cselekvésre szólította fel a nemzeti kormányokat, valamint a nemzetközi szervezeteket: a legfejlettebb országokat tömörítő G20-at, az Európai Uniót, az ENSZ-t és az OECD-t a meglévő korrupció-ellenes törvények és ezek betartatásának megszigorítására sarkallja.  A szabályok szigorúbb követése, ezek nyomon követése, nagyobb strukturális és működési átláthatóság, jelentéstétel, amely kitér a lobbi tevékenységre és politikai hozzájárulásra is – javasolja a Transparency International a vállalati szférának.