Az ex-bíró talán legnehezebb ügye

Október 17-én a jordániai uralkodó elfogadta a Maaruf al-Bakhit-kormány lemondását, és Awn al-Khaszauneh-t nevezte ki kormányfővé. A hágai Nemzetközi Bíróság egykori alelnöke így ezt követően élete egyik legfontosabb és legnehezebb ügyében járhat el.

A néhai bíró egy, a kívánt reformok végrehajtásának kudarca miatt megbukott kormány  feloszlatása után ragadta magához a kormányrudat. Az al-Bakhit kabinet minden idők talán legnépszerűtlenebb jordániai kormánya volt, feloszlatását nyolcvan képviselő kezdeményezte.

Al-Khaszauneh alighanem tisztában van vele, hogy “mentőkormány” mögé/sorai közé ül. A politikus egy országa biztonságát,  stabilitását és nemzeti egységét fenyegető krízis kellős közepén kezdi ellátni feladatát, amely során szüksége lesz igazságérzetére, a jogban és jogfilozófiában való széles jártasságára, továbbá a döntéshozatali labirintusokban, illetve etikai találós kérdésekben való eligazodási képességére és tapasztalataira.

Az ország napjainkban egy kormányát és intézményrendszerét övező általános bizalmi válságon megy keresztül. A lakosság többségének erősen megingott a bizalma a társadalom által követelt reformok tényleges és gyakorlati megvalósitásában.

A legnagyobb kihívás nem is a politikai talajból szivárgó és az ország társadalmi szövetét átitató korrupció felszívása lesz – vagyis a politikai szféra beborítása a becsület talárjával – hanem a titkosszolgálatoknak az élet legtöbb területét a nemzetbiztonsági követelmények ürügyén behálózó hatalmának felszámolása. Ez a társadalmi- és közéletet hártyaszerűen fedő ügynöki tevékenység bántja a  jordániaiak többségének a szemét, ilyesformán pedig a titkosszolgálatok hosszú keze közvetve az ország stabilitásának rombolása mögött munkálkodik.

Lehetséges, hogy II. Abdullah uralkodó is érzékelte ezt, amikor nemrég elmozdította Muhammad ar-Raqqadot a titkosszolágalatok éléről. Aktivisták Muhammad ar-Raqqad számlájára írják a március 25-i ammáni tömegtüntetés szétverését, ami egy halálos áldozatot és számos sérültet követelt.  Fejszál as-Sóbikí marokkói nagykövet kinevezése ennek a helyzetnek egyfajta felismerését jelzi. Ezek a “társadalombarát” intézkedések (főleg) akkor tekinthetők reformlépéseknek az igazságos és demokratikus jogállam útján, ha a személycserék gondolkodásmód-cserével, felfogásbeli változással is járnak.

Al-Khaszauneh kormány-alakítását nagy várakozások előzik meg. Ha nem szorul a kormánykerék küllői közé akadályozó elem, kinevezése a törvényhozó és igazságszolgáltató hatalmi ág presztízsének helyreállításához vezethet. Ahhoz, hogy az ország ténylegesen alkotmányos monarchiává alakulhasson, a vezetésnek politikai  és személyes hitelesség kell, élére pedig széles látókörű, igazságos  és kompetens egyén. Ezek a képességek, illetve erények al-Khasawneh esetében valószínűleg adottak. A hágai bírói múlt kötelez. Az igazságosság, és a meggyőződések, nézetek eltéréseinek áthidalására és elsimítására szolgáló konzultáció (arabul: súrá) minden demokratikus kormányzás alapját képezik, ezeknek az erényeknek az érvenyre juttatására Al-Khaszawnehnek kormányfőként minden lehetősége meglesz.