Lassulóban a kínai növekedés

Az elmúlt két évben mért legalacsonyabb szintre csökkent Kína gazdasági növekedésének üteme.

Az elmúlt két évben mért legalacsonyabb szintre csökkent Kína gazdasági növekedésének üteme a kormány által az infláció kordában tartására hozott monetáris szigorító intézkedések, az euróválság és az amerikai gazdaság gyenge teljesítménye miatt – írja a Reuters. Habár Kína gazdasága, bár 9,1% százalékkal növekedett a harmadik negyedévben az előző évhez képest, csökkenő tendenciát mutat az első és a második negyedévben mért – 9,5%, illetve 9,7% – adatokhoz képest. A számok önmagukban nem nyugtalanítóak, mivel inkább egy „sima leszállást” mint egy zuhanást mutatnak, ennek ellenére félő, hogy az Egyesült Államok ingadozó gazdasága és az Európában tapasztalható adósságválság egy újabb globális pénzügyi krízishez vezethet, mely a kölcsönös gazdasági függés miatt Kína gazdasági helyzetét is jelentős mértékben befolyásolná.

A lassulás a világpiaci tendenciák mellett elsősorban a jegybank pénzpiaci intézkedéseinek következménye. A kínai fogyasztói árindex növekedése a központi bank által célként kitűzötthez képest magasabb értéket mutatott, valamint az ingatlanpiaci buborék is kipukkadással fenyegetett. Hogy elkerülje az amerikaihoz hasonló ingatlanpiaci- és hitelválság bekövetkezését, a jegybank hitelpiaci megszorításokon keresztül igyekszik csökkenteni az inflációs rátát, valamint az ingatlanárak növekedését. A központi bank az elmúlt egy évben ötször növelte a jegybanki alapkamatot, emellett kilencszer emelte a bankok kötelező tartalékrátáját, így csökkentve az általuk kihelyezhető pénz mennyiségét – írja a Financial Times. Gazdasági szakértők egy része szerint azok az intézkedések, amelyek visszafogják fogyasztói árak növekedését, egyúttal akadályozzák a gazdasági fejlődést is, ezért a közeljövőben enyhíteni kellene a megszorításokon.

Kína exportorientált növekedésnek üteme tovább csökkenhet a következő hónapok során, hiszen az európai adósságválság hatására lecsökkent fogyasztói kereslet további gondokat okozhat a kínai gazdaság fejlődésében, mivel az Európai Unió Kína legnagyobb importőrje. További aggodalmakra ad okot, hogy Kína éves exportjának növekedése 17,1%-ra zsugorodott az előző hónap 24,5%-áról. „A kínai gazdaság röppályája a következő tizennyolc hónap során teljes mértékben az európai növekedés röppályájától fog függeni. Amennyiben nem a tervezett módon történnek a dolgok Európában, egy, a 2008–2009-eshez hasonló szituációban találhatjuk magunkat” – nyilatkozta Alistair Thornton, az IHS Global Insight Kína-elemzője a BBC-nek.

Az exportpiac beszűkülése által keltett aggodalmakkal ellentétben néhány elemző úgy gondolja, hogy a növekvő hazai fogyasztás segíthet Kína fejlődésének fenntartásában, mivel az ország gazdasági növekedésének köszönhetően gyarapszik a középosztály, mely segít fellendíteni a hazai keresletet. „Ebben az évben, főképp a harmadik negyedévben, a kínai termékek és szolgáltatások importjának növekedése meghaladta az exportjának növekedését. Ez azt mutatja, hogy a kínai gazdaság globális fellendüléshez történő hozzájárulása növekszik” – olvasható a Wall Street Journal honlapján Sen Laj-jun (Shen Laiyun), a Nemzeti Statisztikai Hivatal szóvivőjének nyilatkozata.

Konrád-Tevely Nikolett

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »