Keserű szájízzel a Vajdaság brüsszeli irodájának megnyitása után

A nagy pillanat elérkezett: a Vajdaság, mint autonóm tartomány megnyitotta brüsszeli képviseleti irodáját, ahol még szeptember végén megindult a munka. A hivatalos megnyitó azonban többek számára keserű szájízt hagyott maga után.

Október 10-én, az úgynevezett brüsszeli nyílt napok keretében adták át hivatalosan a Vajdaság képviseleti irodáját az Európai Unió fővárosában. Bár dolgozói már szeptember végén megkezdték a munkát, a hivatalos átadó szimbolikus jelentőséggel bírt – ez esetban sajnos igencsak negatívval.

Az öröm…

A képviseleti iroda létrehozását legalább tíz évnyi várakozás és számos vita előzte meg, mint arról korábban is beszámoltunk. Míg Niš és Kragujevac térségek számára jó ideje lehetőségük volt saját érdekeik érvényesítésére az uniós fővárosban, a vajdasági iroda meglétét többen az elszakadási törekvés szándékával kötötték össze. A vita mégis úgy látszott, hogy rendeződött, hiszen már a nyár folyamán intézkedések születettek az autonóm tartomány érdekképviseletének létrehozására, ami végül alig egy hónapja működésbe lépett.

Valószínűleg a korábbi vádak cáfolataként létesítették az intézményt Szerbia állandó képviseletének épületébe. Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke a Magyar Szónak adott interjúban cáfolta azokat a vádakat, miszerint ez csökkentené az érdekképviselet eredményességét, ezzel azonban nem sikerült minden kétséget eloszlatnia. 

...nem felhőtlen

Bojan Pajtić tartományi kormányfő nyilatkozata alapján az európai pénzforrások figyelemmel kísérése, a külföldi befektetések Vajdaságba vonzása számítanak az iroda legfőbb feladatainak. Ezzel azonban nem csupán a Vajdaság került egy lépéssel közelebb az Európai Unióhoz, de egész Szerbia is. Néhány fórumon ugyanis arról lehet olvasni, hogy az iroda működésének haszonélvezője nem az autonóm tartomány lesz, hanem maga Szerbia.

Miközben a vajdasági és a szerbiai sajtó tele volt a megnyitó örömteljes beszámolóival, arról kevés orgánum számolt be, hogy Egeresi végül is nem mondhatott beszédet, és így meg sem jelent az eseményen. Éppen ezért az Európai Parlament (EP) magyar, néppárti képviselői bojkottálták az eseményt, és hasonló képpen tett Tabajdi Csaba is.

Elhibázott időzítés

Mindössze Schöpflin György jelent meg, mint az EP Szerbiáról készülő állásfoglalásának árnyék-jelentéstevője. A néppárti képviselő a Magyar Szónak a következőképpen indokolta képviselőtársai bojkottját:

„Ha valóban a Vajdaság Autonóm Tartomány irodájáról van szó, akkor érthetetlen, hogy a megnyitón miért nincsenek ott a magyarok képviselői. Vajdaság egy többnemzetiségű tartomány és nagyon úgy néz ki, hogy ebből a történetből a vajdasági magyarok valamiért kimaradtak. Így nem egy igazi vajdasági irodáról van szó, hanem valami másról. Azt persze nem tudom, hogy mi ez a valami más, de éppen ezt szeretném kideríteni…”

Az mindenesetre bizonyos, hogy Szerbia az elmúlt napok történéseit, így a vagyon-visszaszármaztatási, kárpótlási törvényt és a brüsszeli megnyitót nem időzítette a legjobban: a róla szóló jelentés ugyanis most íródik. Azt ugyanis figyelmen kívül hagyta, hogy a hozzá hasonló nacionalista politika megvillantatásaival élő országok ezekhez hasonló merész lépések megtételével csak az uniós tagság elnyerése után éltek…