Így oldanák meg a válságot

Az európai bankok feltőkésítésére vonatkozó stratégiát jelentett be egy, az eurózónát érintő átfogó válságkezelő program részeként szerdán az Európai Parlamentben az Európai Bizottság elnöke.

„A stabilitás és a növekedés ütemterve” címet viseli az a nagyszabású kezdeményezés, amelyet szerdán mutatott be az Európai Parlament előtt az eurózónát sújtó válság kezeléséről José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Az öt pontos terv arra az öt problémára összpontosít, amelyek egyidejű kezelése nélkül általános vélemény szerint az euróövezetnek nincs esélye arra, hogy kikecmeregjen fennállása óta a legsúlyosabb válságból. Ezek: hathatós válasz a görög adósságproblémára; az euróövezet válságkezelő eszközeinek a feljavítása; a bankrendszer elsősorban újratőkésítés útján történő megerősítése; a stabilitást és a növekedést előmozdító politikák és intézkedések korai megvalósítása; egy erőteljesebb és egységesebb gazdasági kormányzás létrehozása.

Ami Görögországot illeti, Barroso szerint először is a hatodik hitelrészlet folyósítására van szükség, feltéve, hogy a felülvizsgálat pozitív eredménnyel zárul. A Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy fenntartható megoldást kell találni Athén számára az eurózóna keretein belül, „egy hatékony második kiigazítási program révén, ami a magán- és az állami szektor megfelelő finanszírozásán alapul.

A bizottság elnöke fontosnak nevezte az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) és az Európai stabilitási Mechanizmus (ESM) megerősítéséről és rugalmasságának növeléséről hozott július 21-i megállapodás haladéktalan működésbe lépését. Ezzel kapcsolatban megismételte korábbi figyelmeztetését Szlovákiának és a szlovák parlamentnek, amely várhatóan még a héten másodszor is szavazni fog az EFSF ratifikálásáról.

Barroso ugyanakkor egyesek, így Guy Verhofstadt, liberális frakcióvezető csalódására nem javasolta az EFSF pénzügyi keretének megerősítését, ehelyett az EFSF használatának a maximálása révén képzeli növelni az euróövezet pénzügyi alapjainak tűzerejét. A testület feje a majdani állandó stabilitási mechanizmus (ESM) egy évvel korábbi, 2012 közepéig történő hatályba helyezését is szorgalmazta.

A Barroso-beszéd legnagyobb figyelem övezte része a bankrendszer stabilizálására, azon belül is a bankok újratőkésítésére vonatkozó javaslat volt. Az elnök „összehangolt és célzott újratőkésítési tervről beszélt, ami a tagállamok, a Bizottság, az Európai Bankhatóság (EBA) és az Európai Központi Bank közös erőfeszítésén alapulna. A bankstabilizációs csomagnak szerinte valamennyi tagállamnak a rendszer működése szempontjából fontos bankjára ki kell terjednie és az érintett bankok államadósságnak való teljes kitettségét is figyelembe kell vennie. Ennek tükrében pedig átmenetileg szigorúbb, magasabb tőkemegfelelési követelményeket kellene előírni a szóban forgó bankoknak. Azoknak a bankoknak, amelyek nem rendelkeznek a szükséges tőkével, sürgősen újratőkésítési tervet kell az asztalra helyezniük és azokat rövid időn belül végre is hajtani. A folyamatot Barroso szerint a nemzeti szabályozóhatóságoknak kellene levezényelni és figyelemmel kísérni. A pénzintézeteknek első körben magánforrásokból kellene biztosítani a feltőkésítést, de szükséges esetben a kormányok nyújtanák a szükséges támogatást, és csak ha erre képtelenek lennének, lépne képbe az EFSF kölcsönnyújtása. A feltőkésítésnek minden esetben összhangban kell lennie az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályaival.

Barroso negyedik pontként azoknak az intézkedéseknek az előre hozataláról beszélt, amelyek a növekedés előmozdítását szolgálják. Ezzel összefüggésben szólt arról a tizenkét pontról, ami a belső piaci akciótervben szerepel. Egyúttal jelezte, hogy a Bizottság záros határidőn belül több javaslattal is előrukkol majd.

A bizottság elnöke a javaslat ötödik elemeként hangsúlyozta, hogy az úgynevezett hatos csomag elfogadása után az EU-nak tovább kell lépnie és a pénzügyi uniót egy valódi, tényleges politikai unióval kell kiegészítenie. Az általa felvázolt további lépésekhez, akárcsak az átfogó ütemterv többi eleméhez ugyanakkor nem lenne feltétlenül szükséges az uniós alapszerződés módosítása – adta értésre.

Javaslatának értelmében az EU-nak mindenekelőtt minél előbb végre kell hajtania a hatos csomagban foglaltakat. Másodszor: a gazdaságpolitikai koordináció keretét biztosító Európai Szemeszter megerősítése egyebek mellett az euró plusz paktum integrálása révén.

Ami a továbblépést illeti, a Bizottság a pénzügyi támogatásban részesülő, illetve ahhoz folyamodó euróövezeti tagok gazdasági és költségvetési felügyeletének megszigorítását kezdeményezi és e célból javaslatot készül előterjeszteni a Tanácsnak és az EP-nek a szerződés 136-ik cikke alapján. A túlzott mértékű deficit miatt indított eljárás alá vont országok költségvetési folyamataiba is nagyobb beleszólást kér magának és a Tanácsnak a Bizottság. Ez akár odáig is elmehetne, hogy a Bizottság és a Tanács előre tanulmányozhatná a szóban forgó országok költségvetési tervezetét; súlyos esetekben második olvasatot kérhetne; évközben a büdzsé módosítására szólíthatná fel a tagállamot és figyelemmel kísérhetné a költségvetés végrehajtását is. Brüsszel ugyancsak a szerződés 136-ik cikke alapján terjeszt majd elő javaslatokat erről.

A Bizottság az euróövezet egységesebb külső képviseletét is szükségesnek tartja és nemsokára arra is javaslatot tesz, hogy ezt milyen lépésekben, hogyan kívánja megvalósítani. Barroso megismételte, hogy testülete még az év vége előtt zöld könyvet tesz közzé az eurókötvények (stabilitási kötvények”) különböző opcióiról. Az elnök az említett területeken nem zárta ki a megerősített együttműködés alkalmazását sem.

A Bizottság elnöke szerint a fenti javaslatok némelyikét érdemes lehet a szerződés felülvizsgálatának tárgyává tenni, de azt is világossá tette, hogy erre egy későbbi időpontban kerülhet sor.