Stratégiai kérdés lett a latinok oktatása az USA-ban

Barack Obama amerikai elnök a latin-amerikai bevándorlók oktatásának és helyzetének fontosságára újabban közéleti személyiségekkel kívánja felhívni a figyelmet, ezért is kaphatott helyet az illetékes bizottságban a kolumbiai származású énekesnő, Shakira mint oktatásügyi tanácsadó.

Bár az amerikai népességnövekedéshez legnagyobb részben a spanyol ajkúak járulnak hozzá és 2050-re arányuk elérheti a 30 százalékot is az USA-ban,oktatásuk mégis súlyos hiányosságokat szenved.

Shakira persze nem csupán ismertsége miatt bizonyult jó választásnak, hiszen az énekesnő már évek óta végez jótékonysági munkát saját alapítványán (Pies Descalzos – Meztelen lábak) keresztül, amellyel főként a kolumbiai gyerekek beiskolázását támogatja, de a Dél-Afrikában és Haitin élőkön is segített már. Az 1995-ben létrejött alapítvány már 6000 gyermek számára biztosított kedvező tanulási lehetőségeket. Tevékenysége olyannyira jelentős, hogy még egy, a Világbank általi kezdeményezéshez is csatlakozott, melynek célja a latin-amerikai gyermekek oktatásának fellendítése.

Erre pedig úgy tűnik, nem csak a kontinens déli féltekén van szükség…

Hátrányos helyzetben a spanyol ajkúak

A latin-amerikai gyermekek oktatása az Egyesült Államokban is hiányosságokkal teli. Egy, a Fehér Ház által áprilisban közzétett jelentés szerint csak 50 százalékuk szerzi meg az érettségit időben és 13%-uk rendelkezik diplomával, míg ők képezik az Egyesült Államok legfiatalabb és leggyorsabban növekvő népességi csoportját.

Azonban az oktatatási különbségek még nagyobb egyenlőtlenségekhez vezethetnek a bevándorlók és a többségi nemzet között. Obama szerint: „Ha hagyjuk, hogy ez a tendencia továbbra is folytatódjék, nemcsak ez a közösség fog lemaradni, hanem mindnyájan együtt fogunk hátrányt szenvedni.”

A latinok oktatási problémája nem egyedülálló és a többi kisebbségi csoportot is érinti, s például nem csak a magasabb minőségű oktatáshoz való nehéz hozzájutásuk, de egyedi kihívások miatt is. Ezek közül az egyik legjelentősebb a nyelvi akadály. Négymillió latin-amerikai származású gyermek még mindig az angol nyelvvel küszködik az iskolában, miközben nagy részük már az Egyesült Államokban született.

A latin származású anyák bizonyítottan kevésbé tanultak, mint társaik más etnikai csoportokból, mivel Latin-Amerikában az oktatás nem élvez olyan prioritást, mint az Egyesült Államokban. Így talán nem is ösztönzik gyermekeiket kellőképpen az iskolai tanulmányokra.

Obama erőfeszítései

Az elnök még 2010-ben próbálkozott annak a törvényjavaslatnak az elfogadtatásával, mely a latin származású bevándorló gyermekeknek adta volna meg a jogot az állampolgársághoz és a lehetőséget, hogy később majd egyetemi hallgatók lehessenek. A törvényjavaslatot támadók azzal érveltek, hogy ezzel csak az illegális bevándorlást erősítené fel. Ez idő alatt néhány állam saját verziójának kialakításához kezdett a bukott törvényből.

Obama nem saját problémaként jellemezte helyzetüket, hanem „Amerika problémájaként”.Tavaly októberben az elnök egy 1990-ben hozott rendeletet is újjáélesztett, amely a latin-amerikaiak oktatásának javítását célozta meg.

Még a politikusok között is megoszlanak a vélemények, miszerint a spanyol ajkú gyermekeket előnyben kellene-e részesíteni az oktatásban, vagy ugyanolyan elbánást kell velük szemben tanúsítani, mint bármely más alacsony jövedelmű csoporttal szemben.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról a politikai hatalomról sem, amelyet ez a népcsoport hordoz. Nagy létszámuk miatt értékes szavazatokat jelenthetnek az elnök számára a latin bevándorlók, különösen az olyan hintapolitikát folytató államokban, mint Floridában. Vagy – ha már hírességekről esett szó – ahogy Pitbull, a kubai származású rapper jósolja egyik dalában: („Latin is the new majority, ya tu sabe / Next step La Casa Blanca”), akár vezető politikai pozíciókat is megszerezhetnek az Egyesült Államokban.

Kovács Bernadett

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »