Mindenki kész a koalícióra Lengyelországban

Lengyelországban ma parlamenti választásokat tartanak. Közel 31 millió választópolgár dönt arról, hogy ki kerül be az alsó- (szejm) ill. a felsőházba (szenátus).  A szejmbe 460, míg a szenátusba 100 tagot fognak delegálni.

A választások legnagyobb esélyesének a Donald Tusk vezette Polgári Platform látszik, mely a recesszió idején Európában egyedül tudott a gazdasági visszaesésen felülkerekedni. Esélyeit nagyban befolyásolja, mennyien járulnak a nap végéig az urnákhoz. Donald Tuskot elsősorban a Nyugat-Lengyelországban élők, valamint Varsó, Krakkó és Lódz lakossága támogatja, tőlük függ leginkább a mai választások kimenetele.

A legnagyobb riválist, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosságot az ország keleti része támogatja jobban. A PiS táborát alacsonyabb végzettségűk alkotják, akik nagyobb eséllyel mennek ma szavazni.

A PO a jelenlegi ciklusban elsősorban a külkapcsolatok és a gazdaság élénkítésére koncentrált, ennek következtében jelentősen javult az ország viszonya az EU-val és Oroszországgal, viszont háttérbe szorultak az olyan, a társadalmat érzékenyen érintő témák, mint a nyugdíjrendszer rendezése vagy a friss diplomások elhelyezkedésének támogatása.

Ezeknek a kérdéseknek a hanyagolása a PO támogatottságának csökkenéséhez vezethet illetve ahhoz, hogy a választópolgárok jelentős része nem megy el ma szavazni, ami Lengyelországban nem először fordul elő.

Számítások szerint lakosság közel fele, 40-50 százalék járul ma az urnákhoz. Ez elsősorban ellenzékieknek, azon belül is a PiS-nek kedvez.

Valószínűsíthető, hogy akár a PiS, akár a PO lesz a mai választások győztese, mindenképpen koalícióra kényszerülnek valamelyik kisebb párttal.

A kisebb pártok között a legnagyobb támogatottságra jelenleg a Palikot Mozgalma számít, közel 10 százalék támogatottsággal. Mögötte sorakoznak fel az olyan pártok, mint a Lengyel Parasztpárt és a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), egyikük sem zárkózik el PO-val való későbbi együttműködés, így a koalíciós kormányzás lehetőségétől.

A voksolások lezárásától számítva 30 nap áll az államfő, Bronislaw Komorowksi rendelkezésére, hogy összehívja az új parlamentet, majd azt követően 14 napon belül kinevezze az új kormányfőt, akinek ezután bizalmi szavazáson erősítik meg a pozícióját.