Vérfrissítésre szorulnak az európai bankok

A nemzetközi hitelminősítők egyre-másra jelentették be az elmúlt héten a bankok újabb és újabb leminősítéseit. A görögök fizetésképtelenné válása nyilvánvalóan komoly veszélyt hordoz a jelentős hellén kitettséggel rendelkező euróországok számára, a bankválság első áldozatának sorsáról már vasárnap döntöttek. A fertőzés tovaterjedését megelőzendő, a bankok feltőkésítését javasolja az Európai Bizottság.

Németország és Franciaország el van határozva arra, hogy megtegye azokat a szükséges intézkedéseket, amelyekkel bankjai feltőkésítését biztosíthatja, jelentette ki Angela Merkel azután, hogy megbeszéléseket folytatott vasárnap Nicolas Sarkozy francia elnökkel. Bár a kancellár hangsúlyozta, egyelőre nem állnak elő részletes cselekvési tervvel, a hónap végéig egy komplett intézkedéscsomagot mutatnak majd be, ugyanis Európa sürgető problémáit még a novemberi G20-as találkozó előtt kell megoldani, olvasható az EUobserveren.

Rövidesen öt nagy francia bank kaphat állami segítséget, a költségvetés 15 milliárd eurót fordítana pénzintézeteinek feltőkésítésére – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap. Bár Sarkozy hetekkel ezelőtt még azt hangsúlyozta, a francia pénzügyi rendszer még egy görög csőd esetén is megingathatatlan, most mégis az Európai Bizottság azon elképzelése mellett foglalt állást, hogy a jelenlegi válság rendezésének egyik alapvető eszköze a bankok megfelelő tőkeszintjének biztosítása.

A bejelentés mögött vélhetően az áll, hogy Athén csődje, illetve fizetésképtelenné válása esetén a jelentős kitettséggel rendelkező tagállamok pénzintézeteinek teherbírását meg kell erősíteni. Az Európai Unió végrehajtó szerve bejelentette, néhány nap múlva összehangolt európai javaslattal áll elő, és felszólította a tagállamokat, készítsenek tervet a jelenlegi hiányosságok kiigazítására.

A bankok feltőkésítésének kérdéséről Sarkozy szombaton Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap vezetőjével is megbeszélést folytatott Párizsban, azonban a találkozó eredményeiről semmilyen információ nem szivárgott ki. Lagarde egyike azoknak a pénzügyi guruknak, akik már hónapokkal ezelőtt az európai bankok sürgős feltőkésítéséről beszéltek, azonban a piacon nincs egyetértés az ügy kapcsán. A Frankfurter Allgemine Zeitung értesülése szerint Párizs, bankjainak megerősítéséért cserébe azt akarja, hogy a legnagyobb német bank, a Deutsche Bank is emelje meg tőkéjét. Azonban Josef Ackermann, a Deutche Bank vezérigazgatója határozottan elzárkózott a tőkeemelés lehetőségétől arra hivatkozva, hogy a pénzintézet ellenállósága likviditási zavarok esetén is megfelelő, így nincs szüksége állami segítségre.

Sarkozy és Merkel vasárnapi külön találkozójukon bár megerősítették szándékukat arról, hogy valóban állami beavatkozásra lesz szükség az európai bankok megerősítése érdekében, eltérő álláspontot képviselnek a kérdésben: Párizs az EFSF forrásainak felhasználásával tőkésítené fel a bankokat, Berlin viszont a nemzeti kormányok felelősségeként aposztrofálja a feladatot.

Az unió vesztésre áll

Belgiumban vasárnap döntöttek a bankválság első áldozatáról, a jelentős görög kitettsége miatt bajba került Dexia feldarabolásáról. A pénzintézet részvényeinek értéke a zuhanó árfolyamú görög kötvények miatt múlt kedden a harmadára zuhantak, az ügyfelek mintegy 300 millió eurónyi betétet más pénzintézethez vittek át, így a Dexia jelentős tőkeinjekcióra szorul. A kormányalakítással küzdő belgáknak ez a probléma is éppen elég lenne, de a Moody’s az egy osztályzattal a tripla A-s befektetési kategória alá sorolt Belgium leminősítését is kilátásba helyezte pénteken.

A nemzetközi hitelminősítők múlt héten egymás után jelentették be újabb és újabb bankok leminősítését: a Moody’s kedd éjjel, az európai és amerikai piaci zárások után Londonban jelentette be, hogy az eddigi Aa2-ről három fokozatot átugorva A2-re süllyeszti az olasz szuverén kötvényadósság osztályzatát és további leminősítés lehetőségét is érvényben hagyta. Majd a Moody’s után a Fitch is lecsapott Rómára pénteken, a hitelminősítő indoklásában az állt, hogy a lépés az eurózóna válságának súlyosbodását tükrözi. A végzetét Spanyolország sem kerülhette el, hosszú távú besorolása két fokozattal romlott.

A legnagyobb csapás azonban hét végén következett be, amikor a Moody’s 12 brit és kilenc portugál bank hitelbesorolását rontotta le. A BBC közlése szerint a lépés nem kímélte a Lloyds, az RBS, a Nationwide és a Santander UK pénzintézeteket sem. A piac jelzése egyértelmű: sürgősen és egységes akarattal kell megállítani a pénzügyi válságot.