Súlyosbodik a mediterrán gazdasági járvány

Athénban már heti rendszerességgel szerveznek sztrájkokat a kormány megszorító intézkedései miatt, melyektől a hellén vezetés azt reméli, hogy  továbbra is külső anyagi forrásokhoz jutva elkerülheti a fizetésképtelenséget. Portugália és Spanyolország bár nem rendelkeznek akkora adóssággal, mint Görögország, de vannak sebezhető bankjaik és a magánszektornak is hatalmasak a tartozásai.

Portugália küzdelme

Külső szemlélőként nem kétséges, hogy a portugálok jobb helyzetben vannak, mint a görögök. Mégis körülbelül 130 ezren tüntettek Lisszabon és hatvanezren Porto városának utcáin múlt szombaton a  kormány és annak megszorító intézkedései ellen. Az utcára vonulók a szociális- és munkajogok megnyirbálását sérelmezték, az „elszegényedés és igazságtalanság” ellen emeltek hangot. A demonstrációt a kommunista ideológiai háttérrel rendelkező Portugál Munkavállalók Általános Konföderációja szervezte és az egész megmozdulást a baloldaliság jellemezte. Jelen volt a szocialista ideológiájú Dolgozók Általános Szövetsége és a mostani ellenzékben lévő Szocialista Párt, valamint a Portugál Kommunista Párt főtitkára is.

Portugália talpra állításához és az államháztartási hiány 5,9%-ra csökkentéséhez 78 millió euró külső segítséget kapott. Ám múlt pénteken a Nemzeti Statisztikai Hivatal jelentése szerint az első félévben a deficit nem hogy csökkent volna, hanem növekedett az első negyedévi 7,7%-ról 8,3%-ra. Újabb intézkedések végrehajtását tervezi a kormány, ám ígéretük szerint adóemelésre már nem lehet számítani.

Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök múlt héten felszólalt az ENSZ Közgyűlésén, ahol hangsúlyozta, hogy a pénzügyi válság is bizonyítja, hogy a kölcsönös függőség globális szintű, majd így folytatta: „Az, hogy túljussunk a krízisen fenntartható és szervezett formában, olyan kihívást jelent, amelyet közösen kell teljesítenünk.”

Spanyolország is a gödörben

A legnagyobb kihívás az elmúlt időszakban a spanyol kormány számára a munkanélküliség csökkentése. Bár a jelenség általánosan érinti az eurózóna államait, Spanyolországban a legmagasabb a munkanélküliek aránya, mely 21 százalék körül mozog.

Szeptember kemény hónapnak bizonyult a spanyol gazdaság számára, mivel a munkakeresők száma csak ebben az időszakban 100 ezer fővel növekedett és ez az 1996 óta eltelt szeptemberi adatokat tekintve a legmagasabb, adta hírül a Munkaügyi Minisztérium.A helyzet a szolgáltatási szektorban a legrosszabb, amelyet az ipari követ.

A spanyol fiatalok között 46,2 %-os a munkanélküliség, ami a tejes lakosságra vonatkozó statisztikákat is lerontja. A 16 és 24 év közöttiek felének nincs állása. Ők a külföldi munkavállalás gondolatával játszanak, de ez nem oldja meg a problémájukat: Európa sok országában magas a fiatalok munkanélkülisége.

A kormány tagadja, hogy a spanyol gazdaságra ismét recesszió várna a következő hónapokban és megerősítette, hogy a GDP növekedni fog az utolsó negyedévben és a következő év első negyedében is.

Sem Spanyolország, sem Portugália nem kapnak még olyan szalagcímeket, mint Görögország, de ettől függetlenül nem kerültek a veszélyzónán kívülre. A BBC egyik tudósítója így kommentálta a helyzetet: „A válság kiszámíthatatlan természetéből következik, hogy egyik országnak sincs teljhatalma sorsa irányítása felett.”