Hackerektől kapott Nobel-díjat egy szerb író

Az irodalmi Nobel-díjat Dobrica Ćosić szerb írónak ítélték az idén – írta egy, a díjről döntő bizottság honlapját tökéletesen utánzó weboldal. A hackereknek az volt a célja, hogy felhívják a figyelmet Ćosić szélsőségesen nacionalista politikai nézeteinek veszélyeire. Az elsimerést valójában Tomas Tranströmer svéd költő kapta.

Dobrica Ćosić szerb író kapta meg a 2011-es irodalmi Nobel-díjat – adta hírül a Guardian internetes oldala és több más elismert online médium csütörtök délelőtt. Mindezt látszólag az irodalmi Nobel-díj odaítéléséről döntő bizottság oldaláról tudták meg, ahol a döntést azzal indokolták, hogy Ćosić „a 20. század utolsó disszidense”, aki egész életében folyamatosan egy történeten dolgozott, amelynek karaktereit és „a szeretet, az utálat, az öröm s a fájdalom egyetemes érzéseit nehéz elfelejteni.”

Ezt a honlapot valójában szerb hackerek hozták létre, hogy felhívják a figyelmet az író politikai tevékenységének a veszélyeire. A domainnevet egy nappal korrábban regisztrálták, október ötödikén, Slobodan Milošević lemondása után tizenegy évvel. Ennek a hackerek szimbolikus jelentést szántak: szerintük Szerbia ezen a napon „elszalasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy egy más és jobb világot hozzon létre.”

2000. október ötödikén volt a Buldózer-forradalom, ekkor értek véget a 2000. szeptemberi szerbiai rendkívüli választásokat követő sztrájkok és tüntetések. Az egyre romló gazdasági helyzet és a nyilvánvaló választási csalások miatt ugyanis folyamatosan nőtt az elégedetlenség az országban, ezt fejezte ki a demokrata ellenzék által október ötödikére meghirdetett tüntetés is, amelynek célja az 1986 óta hatalmon lévő Milošević megbuktatása volt. Ez sikerült, Vojislav Koštunica, a választásokon valójában győztes Szerbiai Demokrata Ellenzék (Demokratska Opozicija Srbije, DOS) jelöltje vette át az ország irányítását.

Dobrica Ćosić, aki egy ideig Titóval is jó kapcsolatokat ápolt, Miloševićhez is közel állt: 1992-ben Milošević őt segítette a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöki székébe. 1993-ig töltötte be ezt a tisztséget, ugyanis időközben szembefordult korábbi támogatójával, így leváltották. A Boszniai Szerb Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) délszláv válságban betöltött szerepéről azonban még később is pozitívan nyilatkozott: szerinte a boszniai háborúban „csak a VRS katonai parancsnoksága viselkedett becsületesen és lovagiasan.” Nagyszerb elképzeléseinek is többször hangot adott, ezért nevezték el a „nemzet atyjának”.

Írói tevékenységét még az ötvenes években kezdte, 1951-ben jelent meg első regénye, a Messze még a hajnal (Daleko je sunce). 7 nap Budapesten (Sedam dana u Budimpešti) című művében az 1956-os magyarországi eseményekkel foglalkozik. Idén valóban az irodalmi Nobel-díj hivatalos jelöltjei között volt, azonban a díjat nem ő, hanem a svéd Tomas Tranströmer kapta.

A hackerek, akik Ćosićot azzal vádolják, hogy mindig az aktuális politikai hatalom közelében mozgott, akciójukkal arra is rá akartak mutatni, hogy országuk ismét háború felé sodródik. A koszovói eseményeket a „kilencvenes évek terrorjához” hasonlítják, és azt írják, „Dobrica Ćosić mélyen összefonódott ezzel a veszélyes értékrendszerrel.”