Burnout szindróma az arénában

Németországban kongatják a vészharangot: a cégeknek egyre nagyobb bevételkiesést jelentenek a munkatársak pszichés betegségei. A vállalatvezetők feladata lenne kezelni a helyzetet – csakhogy nem ritkán ők maguk is érintettek a betegséggel kapcsolatban.

Néhány napja történt, hogy Ralf Rangnick, a Schalke 04 labdarúgócsapat vezetőedzője kimerültségre hivatkozva lemondott posztjáról. A  labdarúgószövetség közleménye szerint az 53 éves szakember „jelenleg nem képes összeszedni annyi energiát és erőt”, amennyi munkája elvégzéséhez szükséges. „Nagyon sajnálom, hogy meg kell válnunk tőle, de egy ember egészsége fontosabb a klub érdekeinél – nyilatkozta megértően Clemens Tönnies, a futballklub ügyvezető igazgatója. 

Korábban már beszámoltunk róla, hogy egyre több embert kezelnek depresszióval a német kórházakban. Míg korábban a szakértők arról számoltak be, hogy az emberek szégyellik lelki nyavalyáikat, alkoholba és más pótcselekvésekbe fojtják bánatukat, ahelyett, hogy orvoshoz fordulnának, ma már nemhogy természetes, ha egy-egy prominens személyiség a szélesebb közönség előtt is beszámol pszichés gondjairól, hanem szinte trendinek számít egy ilyen vallomás.

A lelki betegségek közül most úgy tűnik, a depresszió után a burnout szindróma a sajtó legújabb kedvence. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke szerint ez a kórkép leggyakrabban a vezető beosztásban dolgozókat érinti. Ők amellett, hogy nemritkán szünet nélkül dolgozva túlhajták magukat, felelősséggel tartoznak a munkatársaikért, akiket nem hajthatnak hajcsár módjára.

Szerencse a szerencsétlenségben: a vezető beosztású német munkavállalóknak általában van pénzük arra, hogy megelőző illetve segítő tréningekre járjanak. Ennek következtében egyre szaporodnak a problémára szakosodott vállalkozások, s vannak olyan munkahelyek, ahol kötelezővé teszik a tanfolyamok látogatását. Egy ilyen tanácsadó céget vezet Frank Berndt is, aki a kilencvenes évek végén maga is átélte a kiégettség érzését. Új utakat keresett, és elvégzett egy coach képző tanfolyamot, 2005 óta pedig saját burnout-tanácsadó cégét vezeti. Munkatársaival prevenciós foglalkozásokat és egyéni coachingot kínálnak a hozzájuk fordulóknak.

Werner Kissling, a Müncheni Egyetem munkatársa már évek óta foglalkozik a burnout szindrómával. Intézetükben eddig 150 vállalatnak nyújtottak segítséget. „Megpróbáljuk elérni, hogy a vezetők ne várják el a beosztottjaiktól, hogy azok hétvégén is válaszoljanak az emailekre vagy a szabadságuk alatt is bekapcsolva hagyják a mobiljukat.” – mondja a szakértő, aki hozzáteszi, hogy a legtöbb pszichés betegség nem a nagy nyomás alatt dolgozó menedszereknél, hanem a munkanélküliek körében kerül diagnosztizálásra.

Mindennek tudatában a laikusban felmerülhet a kérdés: miért nem szaporodik a menedzsereket kiszolgáló intézményekéhez hasonló ütemben a munkanélkülieket oktató coachingok száma is?