Bulgária: elszakadt a fonál

A szeptember 23-án Katunicában elkövetett gyilkosság óta egy héten át országszerte tüntetők követeltek jogbiztonságot és igazságot. Szófiában, Plovdivban, Várnában és az ország többi nagy városában többezres, többnyire fiatalokból verbuválódott tömeg tüntetett az elmúlt napokban. A cigányterror ellen tüntető tömeg több esetben is összecsapott a helyszíneket biztosító rendőrökkel. A politikai feszültség a végletekig kiéleződött – kevesebb, mint egy hónappal a helyhatósági- és államfőválasztások előtt az ellenzék a belügyminiszter lemondását követeli, a kormány a szélsőjobboldal gyűlöletet gerjesztő politikájáról beszél, a liberálisok pedig a rasszizmus elszabadulását látják, mint következményt. Elemzésünkben a kialakult válsághelyzet fordulópontjait ismertetjük.

A bolgár belpolitika egyik napról a másikra társadalmi feszültségek, gyűlöletet keltő tettek, véres tüntetések és politikai marakodások színterévé változott. Az ország valamennyi nagy városában többnyire fiatalokból verbuválódott tömegek tüntettek a szeptember 23-án Katunicában elkövetett  gyilkosság miatt. Szófiában szeptember 24-én több száz fiatal csapott össze a kiérkező rendőrséggel, miután a rendvédelmi alakulatok megkísérelték feloszlatni a be nem jelentett demonstrációt. Az elkövetkező napokban Molotov-koktélokkal és kövekkel dobálták meg több helyszínen a rendőröket, több mint 200 fiatalt állítottak elő garázdaság és rendbontás miatt.

Az „Ébresztő Bulgária”, „Tűrjük még ezt a helyzetet?” szlogenek mellett sok kifejezetten rasszista jelszót is lehetett hallani. A rasszista megnyilvánulások a cigányság és az ország másik nagyszámú kisebbsége, a törökök ellen irányultak.

A halálos gázolást követően Bojko Boriszov és Georgi Parvanov köztársasági elnök személyesen ment el leróni tiszteletüket a halott családja előtt Katunicában. A fiú apja, Atanasz Petrov megköszönte egész Bulgária szolidaritását, ugyanakkor hozzátette, hogy nem szeretné, ha fia halála etnikai konfliktusokhoz vezetne. „Összegeznünk kell, hogy mi vezetett eddig, de mindazonáltal én továbbra is hiszek országunkban. Az ügy politikai szándékú felhasználása undorító és mindenkit felszólítok, hogy tartsa tiszteletben a halottak emlékét”. Petrov szerint a Katunicában lezajlott tüntetéseket tudósító újságírók bántalmazása szintén elfogadhatatlan.

A szeptember 28-i parlamenti ülésen természetesen központi téma volt az országos zavargás, az országgyűlési képviselők egymásnak estek. A várakozásoknak megfelelően a legaktívabb szónok Volen Sziderov, a szélsőjobboldali Ataka pártelnöke volt. A párt hivatalos államfőjelöltjeként Sziderov nem mulasztotta el bemutatni választási kampányát, amelynek címe „Cigánybűnözés – államveszély”. A politikus szerint Bojko Boriszov fél szembenézni a valósággal és nem kívánja kezébe venni az irányítást. Boriszov nem válaszolt a politikai támadásra, ugyanis ekkor egy új fővárosi óvoda átadásán vett részt.

„Az etnikai béke elfogadhatatlan és túlságosan magas ár, ahhoz hogy politikai árucikké váljon egyes pártok számára a választások előtt” – nyilatkozta a GERB frakcióvezetője Kraszimir Velcsev, aki szerint az Ataka és más radikális pártok gyűlöletet szítanak a lakosság körében. A legtöbb kérdést a jelenlévő belügyminiszter-helyetteshez intéztek a képviselők, Vucskov szerint valóban védték és rejtegették politikusok a törvény elől Kiril Ráskovot, de ők nem a GERB széksoraiban ülnek jelenleg.

Mihail Mikov, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) képviselője szerint az egész helyzet egy színházi előadás, melyet az Ataka és a kormánypárt rendezett meg.

A szocialista politikus kiemelte, hogy a kormánypárt titokban beleegyezését adta az Atakának, hogy nem fog fellépni a nacionalisták gyűlöletet keltő kampánya ellen. A törpepártok – a Kék Koalíció és a Rend, Törvényesség és Igazságosság (RZSz) – a belügyminiszter azonnali távozását követelték, valamint egy tényfeltáró parlamenti bizottság felállítását. A kormánypárti többség gyorsan lesöpörte a két párt követeléseit.

Választási kampány van és a rossz hírekből is lehet előnyt kovácsolni, erről adott tanúbizonyságot Poszen Plevneliev, a GERB államfőjelöltje. A legkedveltebb hazai politikus címet élvező Plevneliev szerint, ha megválasztják októberben köztársasági elnöknek, akkor mindent megtesz a romák gazdasági integrációjának előmozdítása érdekében. „A végrehajtó hatalom időben hozta meg intézkedéseit, ugyanakkor nem mindenki hajtotta végre szakszerűen az utasításokat. Új szociális központokat kell építeni, ahol szakmát tanulhatnak ” – magyarázta az államfőjelölt.

A Katunicában történtek után jogosan felmerül a kérdés, hogy egyedi bűncselekményként kell értelmezni, avagy hosszú időn át felgyülemlő etnikai feszültség hatásaként? A Plovdiv melletti kis település lakosai szerint nem etnikai probléma áll a történtek hátterében, hanem Kiro Cár és embereinek terrorja. A politikusok véleménye megoszlik – a szélsőjobboldali Ataka és VMRO rögtön cigánybűnözésről beszélt, a kormánypárt pedig tagadja az egész cigányságot megbélyegző kollektív bűnösséget. Ana Milanova és több más bolgár jogvédő szerint a konkrét ügynek lehetnek belső, nem etnikai vonatkozásai, ugyanakkor az országos méretűvé vált tüntetéseket a hatóságoknak kordában kell tartaniuk annak érdekében, hogy ne csapjanak át rasszista mozgalmakká.

Boriszov és az államfő közös, Katunicában tett látogatásukon egy álláspontot képviseltek, miszerint fel kell hagyni az etnikai feszültségek gerjesztésével. „A törökök menjenek el és a cigányokat szappannak” című szlogenekkel semmi jóra ne számíthatunk az egységes Európában. Ezt a magatartást el kell felejteniük azon pártoknak, akik erre szeretnék építeni választási kampányukat. Képzeljük el, ha megnyerik a választásokat, Európa ezt nem bocsátaná meg nekünk – az ország tartós izolációba kerülne” – nyilatkozta államférfihoz méltóan Boriszov.

Egy héttel a gyilkosság után a kedélyek szemmel láthatóan kezdenek lecsillapodni, ugyanakkor sürgős változások szükségessége merül fel a bolgár igazságszolgáltatás, belpolitika és társadalmi viszonyok területén. A politikai egymásra mutogatás sem a rendőrséget nem fogja jobban felkészíteni az ilyen események szakszerű kezelésére, sem a romák integrációját nem fogja elősegíteni, sem pedig a megfélemlített lakosságot nem fogja megnyugtatni.