A kollektív bűnösség árnya a vajdasági fiatalokig elér

Visszakerült a magyarokat sértő rendelkezés a hétfőn megszavazott szerbiai restitúciós törvénybe. A Vajdasági Magyar Szövetség panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Eközben Temerinben a magyar és szerb fiatalok között erősen feszült és a tetlegességig fajúló hangulat uralkodik.

Mégsem törlik a kollektív bűnösséget

A koalíciós partnerek nyomására a Mirko Cvetkovic vezette kormány úgy döntött, hogy mégsem változtatja meg a vagyon-visszaszármaztatási törvényjavaslatnak azt a részét, amely a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) értelmezése szerint a kollektív bűnösség elvének alkalmazását jelentené, s amit a magyarok javaslatára egy függelékkel módosítottak. Így ismét bekerült a szövegbe az a megfogalmazás, hogy a második világháború idején Szerbia területén tartózkodó megszálló erők (köztük a magyar honvédség) tagjai és azok leszármazottai nem igényelhetik a kommunisták által elkobzott vagyonuk visszaszármaztatását.

A magyarok a törvény támogatása fejében azt követelték, hogy a háborús események résztvevői és leszármazottaik rehabilitálási eljárásban bizonyíthassák a terhükre rótt esetleges vádak alaptalanságát. Varga László VMSZ-képviselő kijelentette: a kollektív bűnösségre vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes, és sérti az európai értékeket, ezért ha a parlament elfogadja a törvényt, pártja az Alkotmánybírósághoz fordul.

A magyar kérésre beiktatott függelék az elmúlt napokban valóságos vihart kavart a parlamentben, és nemcsak a nacionalista ellenzék, hanem a kormányt támogató pártok is azzal fenyegetőztek, hogy nem szavazzák meg úgymond az antifasiszta mozgalom emlékét gyalázó törvényt. A vajdasági szociáldemokraták szerint ilyen formában kiegyenlítették volna „az áldozatokat a megszállók oldalán harcolókkal”. Arra az újságírói kérdésre, hogy a történtek miatt nem kell-e attól tartani, hogy Magyarország akadályokat gördít Szerbia uniós tagsága elé, Aleksandra Jerkov, a vajdasági párt képviselője azt válaszolta, hogy ez „nem lenne legitim álláspont Budapest részéről, mert senkinek sincs joga ilyen módon feltételeket szabni egy leendő tagállamnak”. Martonyi János magyar külügyminiszter szeptember eleji belgrádi látogatásán azt mondta, hogy „Magyarország, sőt az Európai Unió sem tudja elfogadni a kollektív bűnösség egyik formáját sem”.

A szerb radikálisok szintén keményen bírálták a törvénymódosítást, szerintük annak alapján még a Vajdaságból elűzött németek is felbátorodtak volna, hogy visszaköveteljék vagyonukat. A kormány végül azzal a magyarázattal vonta vissza a magyarok kérésére beiktatott függeléket, hogy a „legkevésbé igazságtalan” megoldást választották.

Németh Zsolt bekérette Szerbia budapesti nagykövetét

Németh Zsolt szerint nem viszi közelebb Szerbiát az Európai Unióhoz a szerb parlament által hétfőn elfogadott kárpótlási törvény, hanem éppen hogy eltávolítja tőle. Közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta őt a magyar kormány álláspontjáról.

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a magyar kormány álláspontját ismertetve keddi sajtótájékoztatóján elmondta: olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét „újból életre keltette”. „Holott a nemzetközi és az európai jog is az egyéni felelősség elvét mondja ki, vagyis csak az rekeszthető ki bármilyen jog élvezéséből, akit bűnösnek találnak.” – tette hozzá.

Mint emlékeztetett, a hétfőn elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. „Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól” – emelte ki. „A második világháborúban mindenkit besoroztak a magyar hadseregbe”, ez nem okozhatja azt, hogy háborús bűnösök lennének azok, akik eleget tettek sorkatonai kötelezettségüknek.” – mutatott rá.

Németh Zsolt közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról, továbbá arról, hogy az EU tagjelölti státuszának egyértelmű feltételei vannak, és ezeknek a most elfogadott szerb törvény nem felel meg. Mint mondta, a magyar kormány kész a párbeszédre Belgráddal, és mindenben támogatja a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) – amely ellenezte a jogszabály elfogadását – és a vajdasági magyar közösséget. Az államtitkár felidézte: Pásztor István, a VMSZ elnöke arra kérte Boris Tadić szerb államfőt, hogy ne hirdesse ki a törvényt.

Úgy fogalmazott, azért is fontos, hogy megoldást találjanak a problémára, mert az elmúlt években jól alakultak a magyar-szerb kapcsolatok, beleértve a kisebbségi kérdéseket is. Példaként említette, hogy „megkezdődött a párbeszéd az 1944-1945-ös atrocitások tudományos igényű feldolgozásáról” is. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a folyamat folytatódjon” – utalt a két ország közötti kapcsolatokra.

Kérdésre válaszolva az államtitkár kijelentette: Magyarország eltökélt abban, hogy mindenképpen megoldást kell találni a problémára, ha Szerbia az unió tagja akar lenni. Magyarország jelzi a Szerbia tagjelölti státuszával kapcsolatos álláspontját Brüsszelnek – fűzte hozzá. Felidézte, hogy Martonyi János külügyminiszter már korábban is jelezte a magyar aggodalmakat Szerbiának, és Schmitt Pál államfő is tárgyalt a kérdésről Boris Tadić szerb köztársasági elnökkel.

Eközben Temerinben egyre jobban forr a levegő

A legújabb temerini verekedésekről tudósítva furcsa (vagy talán nem is olyan furcsa) módon a tájékoztatási eszközök mélyen hallgatnak arról a támadásról, amely szeptember 25-én, vasárnap éjjeli fél kettő tájban érte az egyik temerini fiatalembert a város központi buszállomásával szembeni Avangarde kávéház közelében. A támadók egyike, miután az arra haladó K. Norberttól szerbül megkérdezte, hogy magyar-e, s miután ő erre igennel válaszolt, arcul ütötte. A megtámadott futásnak eredt, mire egy másik támadó üvegpalackot vágott utána. Az elkövetőket – értesüléseink szerint mindketten bácsszőregiek – a rendőrség előállította, és bűnvádi feljelentést tett ellenük.

És a hétfő se telt el nyomtalan…

Hétfőn 16.00 óra körül egy további incidens történt Temerinben, amelyben megsérült egy középiskolás diák. A Vajdaság Ma nem hivatalos értesülései szerint a 15-16 éves szerb diák a park padján ülő magyar szintén középiskolás korú diákot nemzeti alapon provokált és sértegetett, amit az nem hagyott annyiban. A vita dulakodássá fajult, majd tettlegességé, miközben a magyar diák védelmére kelt magyar barátja. A verekedés minden résztvevője kisebb sérülésekkel megúszta. A verekedésben részt vevő középiskolások cáfolták a szerb média állítását, miszerint a 64 vármegye szélsőséges csoport tagjai lennének.A rendőrség a tegnap előtti és a korábbi incidensek miatt az est folyamán minden a község központjában tartózkodó fiatalt bekísért kihallgatásra, kiürítette a szórakozóhelyeket, hogy megakadályozza az esetleges tömeges gyülekezést. Az Obraz szerb klerofasiszta szervezet vasárnap délelőttre Temerin központjában a helyi szerbek védelmében tiltakozó megmozdulást jelentett be, melyet a helyi rendőrség jelenlétében visszavont, azzal magyarázva visszalépésüket, hogy nem akarják tovább fokozni a feszültséget.

Az ombudsman a józan észre apellál

Saša Janković köztársasági ombudsman aggodalmát fejezte ki a mind gyakoribbá váló nacionalista indíttatású incidensek kapcsán, s a józan észre és a szolidaritásra apellált. „Az újvidéki művelődési központban véghezvitt vandalizmus, a temerini erőszakos cselekmények, a Szerbiai Független Újságírók Egyesülete (NUNS) tagjainak likvidálására való felszólítás, a Büszkeség Napi felvonulás körül kialakult feszültségek, vagy a szandzsáki helyzet csak a legkirívóbban azok közül, amelyek a társadalmon belüli feszültségek meglétéről árulkodnak.”

Az ombudsman emlékeztetett arra, hogy mindenkinek aki tolerálja, vagy véghezviszi az erőszakos cselekményt egy másik társadalmi csoport tagja ellen, tisztában kell lennie azzal, hogy ezzel nem csak az adott csoport jogait csorbítja, de az ország erejét is gyengíti.Janković hozzátette, éppen ezért hatalmas felelősség terheli azokat, akik a polgárokat erőszakkal, gyűlölettel és előítéletek útján „hazafiakra és árulókra, normálisokra és betegekre, igazhitűkre és pogányokra, a miéinkre és az övéikre osztják”.