Politizál a lengyel egyház

Lengyelországban a parlamenti választások közeledtével mind gyakrabban kap a szószéken helyet a politika, hangsúlyozva az október 9-ei választások jelentőségét. Közép-Európa legnagyobb országában a politika szemszögéből nézve egy egyházi megnyilatkozás jóval nagyobb hatással lehet, mint egy televíziós vita.

Egy héttel ezelőtt Czestochowában Bronislaw Komorowski elnök jelenletében a lengyel püspökség az élethez való jogra hívta fel a figyelmet, továbbá kijelentette: az az elvárás, hogy az egyház a választások idején hallgatásba burkolózzon, nem indokolt az egyház társadalmi tanítása szerint. Slawej Leszek Glódz, a gdanski érsek-metropolita ezt azzal magyarázza, hogy az egyház nem csak a papság és a püspökség közössége, ugyanúgy a hívők is tagjai, és mindannyiuknak ugyanolyan joga van részt venni a politikai életben. A Gazeta Wyborczának adott interjúban arról is biztosított az érsek, hogy az egyház nem azonosul egyöntetűen egy párttal sem.

A többségé a döntés

Az egyház úgy véli, a katolikusok számára létfontosságú, hogy olyan elveket képviselő pártot válasszanak, amely a születésüktől a halálukig garantálják az emberi méltóságot, ezért is kell a választásokon aktívan részt venni. A katolikus többségnek létérdeke, hogy elmenjen választani mert ha a kisebbség megy el helyette, akkor olyan elvek alapján irányíthatják tovább az országot, ami nem összeegyeztethető a katolikus vallás elveivel. Az egyház üzenete egyértelmű: a katolikus Lengyelországban a katolikusok életéről a katolikusoknak kell dönteni.

Kalisz püspöke, Stanislaw Napierala állítja, csak úgy lehet ezt biztosítani, ha olyan pártra szavaznak, amelyik egyértelműen az eutanázia és az abortusz ellen lép fel. Az ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel a befolyásos katolikus egyház azt sugallja, hogy a választók az Jog és Igazságosság pártjára adják le a szavazatukat, így az egyházi nyilatkozatok egyre inkább ellenkampánnyá tömörülhetnek az abortuszkérdést újratárgyalni akaró Baloldali Demokratikus Szövetséggel és a Polgári Platformmal szemben.

Mélyülhet a szakadék

Józef Baniak, a poznani Adam Mickiewicz Egyetem vallásszociológus professzora szerint az ilyen jellegű megnyilatkozások a politikai kérdésekben aggodalomra adnak okot. Szerinte az élet védelme nem csak az eutanázia és az abortusz elleni harcról kell, hogy szóljon. Ugyanolyan fontos, hogy a szegénység, a társadalmi kirekesztettség, bizalmatlanság felszámolása ellen is küzdjön a papság. A választások előtt a politikai indulatok könnyen felerősödhetnek, éppen ezért nagyon hiányzik az egyház részéről a megbékélésre való felhívás és a politikamentességre való törekvés.

Cezary Gawrys, a katoliks Wiez magazin egykori szerkesztője úgy véli, ha folytatódik az előző években tapasztalt magatartás az egyház részéről, vagyis az, hogy a püspökök és papok a választások közeledtével mind intenzívebben politizálnak a szószéken, akkor az összeegyeztethetetlen lesz az egyház küldetésével. A társadalmon belüli éles politikai törésvonal kihatással van az egyházra és az egyházi felszólalások tovább mélyíthetik ezt a szakadékot, megosztva magát a klérust is. Ezért lenne szükség a visszafogottságra.

A szó elszáll?

Bár a kisebb városokban a prédikáció nagyobb hatással bír, a szociológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy összességében a lengyel egyház társadalomra gyakorolt hatása csökkenő tendenciát mutat, a hívők a saját ösztöneikre hagyatkozva választanak. S.J. Jacek Prusek, a Tygodnik Powszechny jezsuita szerkesztője a kérdésben úgy fogalmazott: támogatni egy olyan pártot, amely nem nyíltan abortuszellenes, még nem bűn.

Az abortuszkérdéshez való viszony csak egy a választások során terítékre kerülő legfontosabb kérdések közül, és egyedül nem elégséges ahhoz, hogy egy pártot ez alapján megítéljenek. Lengyelországban jelenleg nem működik egyetlen olyan párt sem, melynek programjával a katolikus teljes mértékben azonosulni tudnának, így a fennmaradó pártok között, a saját lelkiismeretükre hagyatkozva kell választaniuk.