Afrikai vezetők pénzelték az előző francia kormány választási kampányát?

Franciaország újabb politikai botránytól hangos: Robert Bourgi, a 2007-ben leköszönt Jacques Chirac, és a jelenlegi francia elnök, Nicolas Sarkozy tanácsadója azt állítja, afrikai vezetők éveken át pénzt küldtek Chiracnak és egykori miniszterének, Dominique de Villepin-nek.

Hajdani francia gyarmatokról érkezett pénz?

Journal de Dimanche-nak adott interjújában Robert Bourgi elmondta, hogy Chirac és Villepin tanácsadójaként testközelből látta, ahogy azok készpénzzel teli aktatáskákat vesznek át afrikai államfőktől az 1995 és 2007 közötti időszakban. Ha ez még nem volna elég, több konkrét nevet és merész számadatokat is megszellőztetett a francia sajtóban: azt nyilatkozta, emlékszik, ahogy öt afrikai vezető – név szerint a szenegáli Abdoulaye Wade, az elefántcsontparti Laurent Gbagbo, a kongói Denis Sassou Nguesso, a gaboni Omar Bongo, és Burkina Faso államfője, Blaise Compaore – összesen 10 millió dollárnyi készpénzt hozott Villepin irodájába a 2002-es választási kampány előtt. Állítása szerint Chirac és egykori minisztere, Villepin a kapott dollármilliókat a választási kampányok finanszírozására fordították. Chiracék persze mindent tagadnak, sőt, fontolgatják, hogy jogilag is fellépnek a vádjait bizonyítékokkal alátámasztani képtelen Bourgi ellen.

A francia sajtó is nyomoz

Nehéz lenne megmondani hogy a jelenlegi zavaros helyzetben  kinek van igaza, ám a nyomtatott francia sajtó – politikai játszmákat szimatolva – igyekszik behatóbban vizsgálni az ügyet. Először is utánajártak: ki az a Robert Bourgi? A Le Point nevű lap felhívja a figyelmet arra, hogy 2007 tavaszán a Champs Elysées-én Nicolas Sarkozy elnökké avatásán Robert Bourgi a családtagoknak fenntartott kordon mögött tartózkodott, tehát nyilvánvaló, hogy közeli kapcsolat fűzi az elnökhöz. Ezen logika mentén haladva a Le Monde is felteszi a kérdést: miért éppen most hozakodott elő vallomásával Bourgi? Van-e ennek bármi köze a közelgő francia elnökválasztáshoz, esetleg az a célja, hogy elterelje a média figyelmét más, az elnökkel kapcsolatos sötét ügyekről?

Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz…

Bár Bourgi igyekezett hangsúlyozni, hogy Sarkozy hivatalba lépése után szakított ezzel a Chirac-érában megszokott gyakorlattal, más tisztviselők szerint azonban 2007-ben Sarkozy is fogadott el pénzt az afrikaiaktól. Az elemzők egyetértenek abban, hogy ez a botrány nem tesz jót Sarkozy amúgy sem szárnyaló támogatottsági indexének, hiszen a közvélemény egy kalapban kezeli Chirac-kal és Villepin-nel. Ha ehhez hozzáadjuk az elnöki posztra pályázott Dominique Strauss-Kahn jelenleg zajló kínos botrányát, vagy Chirac korrupciós perjét, érthető, hogy a franciák már lassan nem tudják, melyik politikusukban lehet megbízni. Csak egy dolog biztos: a francia közvélemény feszült figyelemmel várja az előzetes nyomozás végkimenetelét, ám Bourgi-nak nagyon nehéz lesz állításait a párizsi rendőrség előtt bizonyítania, lévén, hogy semmilyen tárgyi bizonyítékkal nem rendelkezik.

Péterfi Barbara

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »