Távoltartás: amit tudnia kell mostantól

Európai Védelmi Határozatot bocsáthatnak ki a jövőben az uniós tagállamok az állampolgáraik számára, amennyiben speciális, törvényi védelem illeti meg őket, és ezt az EU többi országában is szeretnék érvényesíteni. Az uniós tagállamok igazságügyi miniszterei pénteken elfogadták az erről szóló jogszabály kompromisszumos szövegét. A tanácsülésen kemény vita bontakozott ki arról is, hogy egy gyanúsítottat mikor, milyen körülmények között illessen meg ügyvédi védelem.

Az igazságszolgáltatás által előírt állampolgári védelem európai szintű harmonizációjának részeként az uniós igazságügyi miniszterek pénteken elfogadták az Európai Védelmi Határozat létrehozásáról szóló európai jogszabályt. A rendelkezés célja, hogy egy uniós állampolgárt külföldön (egy másik EU-tagállamban) is megillessen bizonyos fokú védelem akkor, ha a hazájában a bíróság speciális védelemben részesítette.

Eszerint tehát, ha a bíróság védelem alá helyez egy állampolgárt, akinek a sérelmére bűncselekményt követtek el, akkor a származási ország Európai Védelmi Határozatot bocsáthat ki, amely alapján a többi uniós tagállamnak kötelező lesz továbbvédenie az érintettet, ha a védett külföldre utazik.

A határozatot a távoltartás klasszikus eseteiben lehetne kibocsátani. (személy vagy helyszín megközelítésének megtiltása!) Ha például családon belüli erőszak következtében a bíróság megtiltja a férjnek, hogy a felesége, vagy a feleség lakóhelyének közelébe menjen, akkor ezt a bírósági határozatot az EU-n belül mindenhol érvényesíteniük kell a hatóságoknak.

A tervezett jogszabály szerint tehát az úgynevezett végrehajtó állam hatóságai kötelesek megtiltani a veszélyt jelentő állampolgárnak, hogy olyan helyekre, vagy meghatározott területekre (pl. egy városrész) tegye be a lábát, ahol a sértett tartózkodik.

Klasszikus eset az is, amikor egy személy semmilyen formában nem léphet kapcsolatba egy másik személlyel: nem küldhet neki levelet, nem hívhatja fel telefonon, nem küldhet neki faxot és emailt…stb. Utóbbi az általános mellékbüntetési tétel zaklatási ügyekben. A harmadik eset, amit a jogszabály is kiemel, amikor a terhelt személy nem közelítheti meg bizonyos távolságra a sértettet.

Amennyiben a terhelt külföldön megszegi a szabályokat, a származási ország hatóságának joga lesz eljárni az ügyben.

A Tanács most a szeptember 20-i intézményközi vitán javasolt európai parlamenti szövegjavaslatra bólintott rá. Mivel a Bizottság is áldását adta a tervezetre, az EP-nek szakbizottsági, majd plenáris szinten is jóvá kell hagynia a jogszabályt, legvégül pedig a Tanácsnak kell ráütnie a végső pecsétet. A lengyel elnökség tervei szerint mindez még idén megtörténhet, ezt követően pedig három évük lesz a tagállamoknak arra, hogy törvényt alkossanak az uniós jogszabályról.

Ügyvédhez való jog

Kiterjedt vitát folytattak az igazságügyi miniszterek az ügyvédhez való jog európai szintű minimum garanciáinak megállapításáról is. Az Európai Bizottság júliusban fogadta el az ezzel kapcsolatos közleményét, alapelvként kérve azt, hogy a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak legyen joguk a büntetőeljárás teljes szakaszában az ügyvédi védelemhez, és azt is, hogy letartóztatásuk után felvehessék a kapcsolatot egy úgynevezett harmadik személlyel (rokon, munkáltató, konzulátus).

Bár az alapelveket elfogadták a tagállamok, de éles vita bontakozott ki arról, hogy határokon átnyúló ügyekben kit terheljenek az ügyvédi költségek, és hogy a büntetőeljárás mely szakaszában tegyék elérhetővé a kapcsolatfelvételt az ügyvéddel. Ez ügyben most a tanácsi munkacsoportokban folytatódik a vita. Nagy-Britannia és Írország már jelezte, hogy nem kíván részt venni az együttműködésben. A két ország mellett Belgium, Franciaország és Hollandia is aláírta azt a levelet, amely az ezzel kapcsolatos aggodalmakat fejtette ki az Európai Bizottság és a lengyel elnökség irányába.

A kapcsolatfelvétel az ügyvédekkel kérdés kritikus fontosságú Magyarország számára is, hiszen az Országgyűlés éppen júliusban fogadta el azt a törvényt, amely kiemelt jelentőségű büntetőügyekben megtiltaná, hogy az őrizetbevételt követő 48 órán belül a gyanúsított konzultálhasson az ügyvédjével. A BruxInfo ezt firtató kérdésére Navracsics Tibor azt mondta, hasonló szabályozás van érvényben Franciaországban és Olaszországban is. A kormányfő-helyettes hozzátette, Magyarország nem amellett fog érvelni, hogy a magyar rendelkezés legyen érvényes Európában is, de pontosítani kell a fogalmakat, és szét kell választani a gyanúsítottakat, és a vádlottakat.

Az Európai Bizottság nem ismeri az erre vonatkozó magyar jogszabályt, de bizottsági források a BruxInfo megkeresésére közölték, „első hallásra furcsának tűnik a törvény”. A testület későbbre ígért tájékoztatást az ügyben.