Türelmet kér az USA afganisztáni nagykövete

Nehéz küldetés előtt áll Ryan Crocker, az USA Afganisztánban szolgáló nagykövete, aki szerint nem szabad elhamarkodni az amerikai csapatok kivonását az országból. Nemcsak katonai, de számos egyéb területen is jelentős előrelépésre volna szükség ahhoz, hogy az Egyesült Államok sikeresen tudja elhagyni Afganisztánt. A tapasztalt diplomata közel három hónapja vezeti a diplomáciai testületet az országban, és úgy érzi, megvalósíthatóak Amerika céljai a térségben, de kemény munkát és időt igényel még. A közvélemény viszont egyre türelmetlenebb.

A 62 esztendős Ryan Crocker már szinte a nyugdíjba vonulásra készült, amikor Barack Obama elnök felkérte nyár elején, hogy Karl Eikenberry helyét átvéve legyen az Egyesült Államok afganisztáni nagykövete. Az ismert diplomata minden bizonnyal karrierje egyik legnagyobb kihívásával néz szembe, pedig volt már iraki nagykövet, szolgált többek között Pakisztánban, Szíriában is. Rendkívül komoly tapasztalattal rendelkezik a közel-keleti térséget illetően. Megérkezésekor azonnal leszögezte, hogy Afganisztánban az afgánoknak minden területen át kell venni a kezdeményezést, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államoknak gyorsan ki kell vonulni. E véleményét megerősíti a Washington Postnak adott nyilatkozatában is, ahol az afganisztáni helyzet kulcskérdését a „stratégiai kivárásban” látja, és türelemre int a kivonulással kapcsolatban.

„Nehéz, és a későbbiekben is nehéz lesz, de egyáltalán nem reménytelen” – jellemzi a megoldásra váró afganisztáni helyzetet Crocker. Türelmet és kitartást kér, de erősen kérdéses, hogy megkapja-e az amerikai közvéleménytől. Az Egyesült Államok jelenlegi helyzetében ugyanis már nem könnyű türelmet kérni. Ez év januárjában a CNN Közvélemény-kutató Vállalat (CNN Opinion Research Corporation) felmérése szerint az amerikai lakosság 63 százaléka ellenzi az afganisztáni katonai missziót. Vélhetően ez az arány azóta sem csökkent, és a többség azonnal visszahívná a katonákat.

Az Egyesült Államok tíz éve folytat harcot a terrorizmus ellen. Csak az Afganisztánban szolgáló katonák között már tavaly meghaladta a halálos áldozatok száma az ezer főt. Az elmúlt tíz évben a terrorizmus elleni küzdelem költségei elérték az 1000 milliárd dollárt. Míg az iraki háború költségei csökkennek, addig az afganisztáni háború évről évre növekvő összeget emészt fel. Az USA vitathatatlan gazdasági válságának tükrében egyre nehezebb az emberekkel elhitetni, hogy az amerikai költségvetésből érdemes jelentős pénzmennyiséget fordítani a közel-keleti missziókra. Ezen kívül a visszatérő kudarcok még az akár látványosnak is nevezhető fejlődéseket is elhomályosítják. A tálib ellenállókat továbbra sem sikerült katonailag legyőzni, vagy pedig tárgyalásos úton meggyőzni a békéről. A mai napig sikeresen hajtanak végre különböző akciókat, amelyek megkérdőjelezik az Afganisztánban állomásozó csapatok működésének hatékonyságát. Ahogy arról korábban beszámoltunk, néhány napja támadás érte az USA kabuli nagykövetségét is.

Barack Obama határozottan tartja magát az afganisztáni csapatkivonás tervéhez, amely szerint idén 10 000 katona, 2012-ben pedig újabb 23 000 katona hagyja el a térséget. 2014-re gyakorlatilag át kellene adni az afgán védelmi és rendfenntartó erőknek az ország teljes védelmének felelősségét. Ehhez megfelelően kiképzett magas létszámú afgán szervek szükségesek, amelyek forrásai, eszközei és intézményrendszerei egyaránt adottak. Ugyanebben az évben választások is lesznek az országban, amelynek zavartalan és demokratikus lebonyolítása, valamint végkimenetele szintén meghatározza az amerikai misszió hatékonyságát, sikerességét. Ryan Crocker biztos abban, hogy ezek a célok megvalósíthatóak 2014-ig, és a tálib ellenállóknak semmi esélye nem lesz hatalomba kerülni, erőszakos eszközökkel sem.

Az afgán kormány is úgy véli, hogy saját védelmi- és hadereje képes lesz a nyugati szövetséges csapatok kivonulása után megbirkózni a rá váró nehézségekkel. Ha ez még így is lenne, ami önmagában is erősen kétséges, még mindig ott van számos szociális és politikai eredetű probléma. Michael O’Hanlon, a Brookings Institution washingtoni közpolitikai szervezet kutatója szerint az afgán nemzetépítés nem halad jó úton. A korrupció a legfelsőbb szintekig jelen van, és amíg a befolyt pénzekből csak néhányan részesülnek, addig a jogaiktól megfosztott afgánok tovább folytatják a lázadásokat, így maga a háború is tovább folytatódik. A politikai élet szintjén a legfontosabb feladat a parlament szerepének erősítése, függetlenebb bírói szervezetek kialakítása és a politikai pártok befolyásának növelése. Ezen kívül elengedhetetlen lenne a túlzott centralizáción változtatni, mert jelenleg olyan fajsúlyos kérdések is az afgán elnök privilégiumába tartozik, mint a helyi kormányzók kinevezése, vagy a költségvetés megállapítása.

Feladat bőven lenne még, egészen az alapoktól kiindulva, és mivel nem tapasztalhatóak a közvélemény számára is látványos sikerek, vélhetően ezért is került sor váltásra a diplomáciai testület élén. Ryan Crocker úgy véli, hogy a helyzet Kabulban sokkal jobb lett 2002 óta, amikor először dolgozott Afganisztánban. Kiemelte, hogy az iskolába iratkozott diákok száma 1 millióról 8 millióra emelkedett, és közte két és fél millió a lány, amire korábban nem nyílott lehetőség. Crocker szerint az elmúlt egy évtizedben 20 évvel emelkedett az életszínvonal.

„Tudom, hogy az amerikaiaknak elegük van már a háborúból, nekem is” – mondja a nagykövet. Ugyanakkor véleménye szerint, ha az USA csapatai idő előtt vonulnának ki Afganisztánból, akkor az ország visszasüllyedne a 9/11 előtti időszak állapotába, és ezt nem szabad hagyni.

Az afganisztáni misszió kritikus évei jönnek, és Ryan Crocker nagykövetnek is rendkívül nehéz dolga lesz. Most már rövid idő alatt kell látványos eredményeket elérni, mert a kivonulást nem lehet sokig késleltetni. Az amerikai emberek türelmetlenek, és a gazdasági helyzet sem engedi meg sokáig a méreg drága misszió finanszírozását. Crocker személyében hiteles, meggyőző, sokat tapasztalt diplomata került a nagyköveti posztra, akinek legfontosabb feladata, hogy 2014-ig olyan fejlődést tudjon felmutatni a rábízott területeken, amely igazolja az USA misszió hatékonyságát és szükségességét.