Veszélyben a szegényeket segítő élelmiszerprogram

Hat uniós tagállam blokkoló kisebbséget alkotva továbbra is akadályozza annak az ősrégi uniós programnak a folytatását, amelynek keretében a tagállamok nagyrészt közösségi forrásból élelmiszersegélyt juttathatnak körülbelül 18 millió szegénysorban lévő európainak.

Továbbra is függőben van annak a nagyszabású uniós programnak a jövője, amelynek keretében az elmúlt 25 évben az utóbbi időben évi 500 millió euró értékben élelmiszereket osztottak szét a tagállamok a rászorulók között. Hat uniós tagország – Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Hollandia, Dánia és Csehország – ugyanakkor blokkoló kisebbséget alkotva már három éve feltartja a döntést a Tanácsban, kétségbe vonva ezzel a program jövőjét.

A hat kormány képviselői az agrárminiszterek keddi tanácsülésén is fenntartották blokkoló álláspontjukat, noha a programból elutasító hozzáállása ellenére is profitáló cseh kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy álljon át a másik oldalra, megnyitva ezzel az utat a szükséges minősített többség létrejöttéhez. Marek Sawicki lengyel mezőgazdasági miniszter szerint 20 uniós tagállamban összesen 17-18 millió szegény sorban élő személy jut hozzá ilyen módon nap mint nap élelmiszerekhez. És bár ez az 500 millió lelket számoló EU-lakosságnak mindössze 3-4 százaléka, Lengyelországban például 4 millióan, vagyis az ország népességének 10 százaléka profitál a programból.

A hat ország hivatalosan jogi alapon támadja a Bizottság javaslatát, ami 2011-re és 2013-ra is kiterjesztené az élelmiszerprogramot, mielőtt a 2014-től induló többéves pénzügyi terv keretében új, egy idén áprilisi európai bírósági döntéssel összhangban új szabályozás alá helyezné. A hatok azzal érvelnek, hogy mivel szociális jellegű segélyprogramról van szó, ezért a joggal ellentétes a közös agrárpolitikából finanszírozni, és a szociális politika egyébként is tagállami hatáskör. Dacian Ciolos uniós agrárbiztos szerint ugyanakkor 1987-óta a mezőgazdasági politika nyújtotta a hátteret az élelmiszerprogramhoz, így nem érti, hogy egyszerre miért zavar ez most néhány tagállamot, miközben a Bizottság, az Európai Parlament és 21 másik tagország annak folytatása mellett van.

Jacek Sawicki, az ülésn elnöklő lengyel vidékfejlesztési miniszter jelezte, hogy az október 17-18-i Európai Tanács-ülés napirendjére kívánják tűzni a témát. Dacian Ciolos bírálta a blokkoló országokat, akik szerinte jogi érvek mögé bújva akadályozzák a megállapodást.

A mostanáig érvényes szabályok értelmében a rászorulóknak ingyen juttatott élelmiszereket a fel nem használt intervenciós készletek felhasználásával bocsátották rendelkezésre, évi 480 millió euró értékben. Az intervenciós készletek azonban a KAP-on végrehajtott változtatások következtében időközben vészesen csökkentek, így a Bizottság a piaci felvásárlás révén, ennek engedélyezésével próbálta meg pótolni a hézagot. Az Európai Bíróság áprilisi döntése azonban – német panaszra – ezt hatályon kívül helyezte. Ezért félő, hogy 2012-ben csak 113,5 millió euróból vásárolhatnak majd a rászorulók számára élelmiszereket.

A Bizottság és a lengyel elnökség azt szeretné, ha a tagállamok hozzájárulnának ahhoz, hogy átmenetileg még két éven át, 2013-ig bezárólag az eredeti, közel 500 millió eurós keretet fordíthassák a programra, ám a hat blokkoló kisebbséget alkotó ország erről hallani sem akar. A Bizottság állítja, hogy a pénz rendelkezésre áll és csak a kormányok jóakaratán múlik a program folytatása.