Magyarországon csusszanak át az EU-ba igyekvő embercsempészek

Osztrák-magyar közös kezdeményezésre került az uniós belügyminiszterek csütörtöki találkozójának napirendjére az illegális bevándorlás és az embercsempészet kérdése, amely kritikus méreteket kezd ölteni az Európai Unióban. Több száz afrikai és közép-ázsiai állampolgárt fogtak el idén a hatóságok Ausztriában és Magyarországon, akiknek a többségéről bebizonyosodott, hogy szerbiai és magyar embercsempészek segítségével Magyarország déli határain kerültek az EU területére.

A Schengen-övezeti reformmal összekapcsolva szeretne Magyarország és Ausztria európai uniós vitát generálni az illegális bevándorlás és az embercsempészet riasztó mértékéről. A két ország kérésére az uniós belügyminiszterek csütörtöki ülésének napirendjére fel is vette a lengyel elnökség a kérdést, ahol Budapest és Bécs egyfajta vitaindítóként próbálhatja győzködni a tagállamokat, hogy közösségi szinten szükséges kezelni az ügyet.

Ausztria már évek óta panaszkodik a külső uniós határok szerintük nem megfelelő magyar ellenőrzésére, az osztrák hatóságok által elfogott illegális bevándorlókról ugyanis legtöbbször kiderül, hogy a magyar-szerb határon keresztül érkeztek az Európai Unió területére, ráadásul nem egyszer magyar állampolgárságú embercsempészek segítségével.

A fokozatosan romló statisztikák végül augusztus végén és szeptember elején léptek túl az osztrák tűréshatáron. Információink szerint csak augusztus utolsó hetében közel 150 észak-afrikai, nyugat-afrikai, közép-ázsiai és indiai állampolgárt füleltek le a bécsi hatóságok, akik különböző országokból, de mind a Törökország – Görögország – Nyugat-Balkán útvonalon érkeztek uniós területre.

Ugyanebben az időszakban körülbelül ugyanennyi illegális bevándorlót fogtak el Magyarországon is, egy magas rangú uniós diplomata szerint pedig „hogyha hozzászámoljuk a Németországból érkező panaszokat is, akkor idén már négy számjegyű a magyar határon keresztül az EU-ba érkezett illegális migránsok száma”. Magyarországon 2011 első felében 20 százalékkal több illegális bevándorlót fogtak el, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

A BruxInfo által látott dokumentum szerint a bevándorlók többségét szervezett embercsempész-hálózatok juttatják be az EU-ba. A lefülelt osztrák és magyar esetekben legtöbbször magyar és szerb állampolgárok vezették azokat az autókat, buszokat, amelyekben gyakran embertelen körülmények között utaztak az EU-ba igyekvők.

Ausztria igyekezett először a problémát kétoldalú keretek között megoldani. A hónap elején kötött osztrák-magyar ötpontos kormánymegállapodás szerint a bécsi hatóságok segítséget nyújtanak Budapestnek: 20-30 osztrák határőr segít majd a magyar-szerb határon a magyar kollégáknak; fokozott mélységi ellenőrzéseket végeznek közösen az Ausztriába vezető közútvonalakon; igyekeznek több adatot és információt megosztani egymással; osztrák-magyar elemző és nyomozócsoport jön létre az embercsempészet gyökereinek a felkutatására (úgy tudjuk, főként Szabadka környékén kutakodnak majd a rendőrök); a két ország közösen lép fel az embercsempészet ellen a Frontex és az Europol segítségét is kérve.

Ezen túl viszont Ausztria és Magyarország abban is megállapodott, hogy uniós szintű vitát kezdeményeznek az illegális bevándorlásról és az embercsempészetről. Ez ügyben a két ország belügyminisztere levelet írt a lengyel elnökségnek, kérve a csütörtöki napirendre vételt. Diplomaták állítják, a közös levél lényege, hogy „felhívjuk az EU-tagállamok figyelmét arra, hogy nemcsak a déli tengeri határokra (Lampedusa – a szerk.) kell fókuszálni, hanem a szárazföldi útvonalakon is érkeznek illegális bevándorlók”.

A BruxInfónak nyilatkozó források szerint az osztrák megközelítés nagyon konstruktív volt, hiszen „ahelyett, hogy rögtön nekimentek volna Magyarországnak, az elejétől kezdve közösen próbáltak gondolkodni, ennek az eredménye az ötpontos megállapodás is”. Uniós diplomaták ugyanakkor leszögezték, Magyarország sosem ismerte el, hogy nem tudja megfelelően ellenőrizni a magyar-szerb határszakaszt, jóllehet, „a segítség elfogadása azt jelzi, hogy valamennyire egyetértenek a kritikákkal”.

Az osztrák motiváció információink szerint az volt, hogy „mi nem vádolunk titeket semmivel, de jobban kell védenetek az EU külső határait. Ha segítetek nekünk, mi is segítünk Nektek” – magyarázta egy tanácsi forrás.

Úgy tudjuk, a csütörtöki miniszteri ülésen Ausztria és Magyarország kérni fogja az Európai Bizottságot arra, hogy terjessze ki a határellenőrzésre a már meglévő görög menekültügyi és bevándorlási akciótervet. Uniós berkekben nyílt titokként kezelik, hogy „Görögország egy átjáróház”, és – bár a magyar-szerb határon át jut be a Schengen-övezetbe az illegális bevándorlók többsége, de előtte már a török-görög határon is át kell jutniuk, ami nem is okoz nagy gondot az embercsempészek többségének.