Nem csak Obamás fotóért ment Basescu Amerikába

Kormányzati delegáció élén kedden az Egyesült Államokba látogatott Traian Băsescu román köztársasági elnök, ahol többek között megbeszélést folytatott Barack Obamával is. A két ország képviselői egyezményt írtak alá, melynek értelmében Románia beszáll egy az USA által szponzorált rakétavédelmi pajzs létrehozásába. Bár a hazai sajtó jó része mindent elkövetett, hogy tönkretegye az államfő útját, az mégis sikeresnek, és az ország számára igen jelentősnek értékelhető.

Még kedden sem volt világos, hogy vajon Traian Băsescu román államfő találkozik-e majd személyesen kollégájával Barack Obamával. A bukaresti hírtelevíziók kárörvendően csámcsogtak a témán, hiszen a két elnöki hivatal által közzétett programtervezetekben nem szerepelt a két elnök közötti megbeszélés. Találkozóra végül is sor került, Băsescu utólag kijelentette, úgy egyeztek az amerikai féllel, hogy az utolsó percig titokban tarják ezt, megakadályozva a romániai sajtót, hogy elrontsa a pillanat varázsát.

A huszonöt percig tartó esemény kétségkívül a munkalátogatás csúcspontja volt, mostantól a román elnök is büszkélkedhet egy az Ovális Irodában készült „obamás” fotóval. (Az „Obama nem az Ovális Irodában hanem Prágában”, és a „Bush az Ovális Irodában” című képek már megvoltak Băsescunak, viszont a kettő szerencsés kombinációja még nem.) Mint lenni szokott egy-egy ilyen rövid megbeszélésen főként protokolláris dolgokról eshetett szó, a színpadias részén túlmenően tehát valószínűleg édeskeveset ért. A román delegáció azonban nem csak fényképeket készíteni ment Amerikába.

Teodor Baconschi külügyminiszter, Gabriel Oprea védelmi miniszter, Bogdan Aurescu külügyminisztériumi államtitkár, a román diplomácia egyik sztárja, George Maior, a Román Hírszerzési Hivatal (SRI) és Mihai Răzvan Ungureanu a Külügyi Hírszerzési Hivatal (SIE) igazgatója is elkísérték a köztársasági elnököt útjára, és részt vettek különböző megbeszéléséken. A keddi nap folyamán Băsescu két felvonásban is tárgyalt Joe Bidennel, az USA alelnökével, később pedig David Petraeus-szal, a Központi Hírszerzési Ügynökség (CIA) igazgatójával.

Mindeközben a két ország külügyminisztere Hillary Clinton és Teodor Baconschi ünnepélyesen aláírták azt az egyezményt, melynek értelmében Románia helyet ad az USA és a NATO által tervezett rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek. Az aláírás pillanatát egy két éves egyeztetési folyamat előzött meg, amely azóta tart, hogy 2009 szeptemberében Barack Obama bemutatta a védelmi rendszer elképzelését. Az eseményt követő sajtótájékoztatón az amerikai diplomácia vezetője kijelentette, az aláírt dokumentum Romániát az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) rakétavédelmi építményének központi szereplőjévé teszi. Válaszában Baconschi rámutatott, országa ezentúl is szorosan Amerika mellett áll a globális stabilitás fenntartása érdekében.

Románia hivatalosan 2010 február 4-én jelentette be, hogy részt vesz a rakétavédelmi pajzs létrehozásában. Azóta kevés információ látott napvilágot ezzel kapcsolatban, mostani útjáról hazatérve a román államfő azonban megígérte, hogy a napokban közzé teszik az egyezmény szövegét. Amit eddig tudunk, hogy a Deveselu nevű eldugott Olt megyei faluban hozzák létre azt a bázist, amely a pajzs elmeit és az azokat működtető amerikai katonákat fogja vendégül látni.

A Hotnews.ro átfogó összeállítást közöl a rakétavédelmi pajzs terveiről. Ebből kiderül, hogy Deveselun 24 SM-3 Block 1B elfogórakétát, valamint az ezeket irányító radarokat fogják elhelyezni. A 2015-re működésbe lépő bázis egy stratégiai egységet képez majd a Törökország területén található „early warning” (korai figyelmeztető) radarokkal, illetve a Földközi tengeren állomásozó USS Monterey-jel amely szinté rakétavédelmi fegyverzettel rendelkezik. A felsorolt elemekből létrejövő pajzs Délkelet-Európa védelmét szolgálja majd. 2018-tól a pajzs kiegészül egy Lengyelországba telepített bázissal is, így valósulna meg az egész kontinens védelme. Magát a deveselui bázis létrehozását és fenntartását az amerikai költségvetésből finanszíroznák, a román félnek csak minimális anyagi terhet kell majd vállalnia

Az egyezmény aláírása egy újabb bizonyítéka Románia Amerika iránti elkötelezettségének. Azt szinte mindenki ismeri, hogy Traian Băsescu külpolitikájának gerincét az Egyesült Államokkal való viszony erősítése képezte. Nemrégiben napvilágot látott Wikileaks dokumentumok is rámutatnak arra, hogy az USA külpolitikája erősen bízik az elnökben. Luca Niculescu, a Radio France Internationale román nyelvű szerkesztőségének vezetője arra is rámutat, hogy a dokumentumot nemcsak mint a kétoldalú viszonyok jó minőségének bizonyítékát kell értelmezni. Véleménye szerint ugyanis, Törökország külpolitikájának változása, amely például a jelenlegi török-izraeli konfliktusban is megnyilvánul, arra készteti Washingtont, hogy regionális alternatívák után nézzen. Ebben a tekintetben Románia mindig is úgy szerepel mint készenléti elem, arra az esetre, ha Ankara kiesik az Amerika által fenntartott védelmi struktúrából.

Voltak olyan elemzők is, akik szerint csak most, a szerződés megpecsételésével került ki véglegesen az ország Moszkva befolyási övezetéből, hiszen, ahogy Băsescu is elmondta, Románia most érte el történelme során a legnagyobb védettséget. Ráadásul Oroszország fenyegetve is érzi magát a pajzsrendszer által, bár az hivatalosan az Iránból indítható Shahab-3 és Sejil-2 interkontinentális ballisztikus rakéták kivédését tűzte ki célul.

Pierre Guerlain, a Párizsi Egyetem tanára is úgy véli, hogy a román-amerikai rakétavédelmi egyezmény valójában inkább politikai lépés, mint katonai szükségszerűség. A Mediafax által tolmácsolt véleményében a professzor kifejti, senki nem hisz igazán abban, hogy Irán megtámadná Európát. Az Egyesült Államok valószínűleg csak bizonyságot akar tenni a posztkommunista államok iránti elkötelezettségéről a pajzs létrehozásával. Guerlain szerint azonban a paranoid Moszkvából a döntés újabb fegyverkezési versenyt válthat ki.

Kétségtelen, hogy az európai stratégiai sakkjátszma szempontjából jelentős lépésnek számít az egyezmény. A román delegáció azonban nem szorítkozott pusztán csak erre az aspektusra. Tovább lobbiztak azért, hogy megszűnjön a román állampolgárok vízumkötelezettsége. Mind Barack Obama, mind pedig Hillary Clinton ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben ez a probléma is megoldódik. Ezt pedig kétségkívül rengeteg romániai értékelné, és rakétákon túlmenően a stratégiai partnerség jeleként könyvelné el.