Rosszul járhat Magyarország

Az Európai Bizottság júniusi pénzügyi javaslata nem igazán kedvező Magyarország számára – ezt a magyar külügyminiszter is elismerte hétfőn Brüsszelben, aki szerint ugyanakkor nem drámai a helyzet.

„Vannak benne olyan elemek, amelyek nem kedvezőek” – ismerte el a BruxInfo kérdésére válaszolva az EU 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretére vonatkozó június végi bizottsági javaslatról Martonyi János, aki szerint azért semmiképpen sem nevezhető drámainak a helyzet. Az illetékes tagállami miniszterek hétfőn vitatták meg első ízben hivatalosan a Bizottság vitaindító javaslatát, és bár a találkozón alapvetően a leendő keretköltségvetés időtartama, szerkezete és rugalmassága volt a téma, a legtöbb ország nem állta meg, hogy általában is kifejtse véleményét a dokumentumról.

A Lewandowski-féle javaslatot sokalló nyolc nettó befizető (erről lásd külön cikkünket) mellett a magyar diplomácia vezetője is tett általános észrevételeket. Mint utólag hangsúlyozta, ő abba a táborba tartozott, amelyik amellett érvelt, hogy az Európai Unió Lisszaboni Szerződésben kibővített hatáskörei és új politikái indokolttá tennék az uniós kiadások ezen célokhoz való hozzáigazítását, valójában növelését. Martonyi világossá tette, nem ért egyet azokkal a szólamokkal, amelyek úgy állítják be az uniós költést, mintha az pusztán a szűkös időkben a tagállami költségeket növelné, hiszen éppen ellenkezőleg: EU-szinten olyan kiadásokat lehet vállalni, amelyek megtakarítást jelentenek a nemzeti büdzsének.

A külügyminiszter elismerte, hogy a Bizottság júniusi, a kiadások nagyjából szinten tartására irányuló javaslatának néhány politika meg kell, hogy fizesse az árát, és ezek közé tartozik a hazánk számára oly fontos kohéziós és közös agrárpolitika is, de véleménye szerint nem drámai a helyzet.

Martonyi a 2007 és 2013 közötti felzárkóztatási és mezőgazdasági támogatások nagyságrendjének megőrzését jelölte meg hazánk számára célként a most kezdődő, egyelőre csak tisztázó tárgyalásokon.

Magyarország megfigyelők szerint azon tagállamok közé tartozik, amelyek jelen formájában nem éppen jól járnának a Bizottság javaslatával, és ez főleg a kohéziós támogatásokra értendő. Brüsszel ugyanis a korábbi gyakorlattól (szélsőséges esetben a GDP 4 százalékától) eltérően a GDP 2,5 százalékában húzná meg minden tagállam esetében azt a határt, amihez felzárkóztatási források formájában hozzájuthatna az uniós büdzséből. Hazánk esetében a jelenlegi hétéves időszakban ezt a határt 3,5 százalék körül húzták meg. Ráadásul a Bizottság a magyarok és néhány más új tagállam esetében is olyan alacsony növekedési mutatóval számolt, ami, ha így marad, érzékenyen érintheti az uniós pénzügyi transzfereket is.

„Nem hiszem, hogy a Bizottság javaslata Magyarország ellen irányulna” – hangsúlyozta a külügyminiszter, aki szerint néhány kérdés tisztázásával már korántsem olyan komor az összkép, mint amilyennek eleinte tűnhetett. „Korai lenne még bármit is mondani” – tette hozzá.

Mikolaj Dowgielewicz lengyel Európa-ügyi államtitkár közölte, hogy a kormányok döntő többsége egyetért azzal, hogy a következő többéves keretköltségvetés időtartama is hét év legyen, ahogy a jelenlegié. A másik két kérdésben (a büdzsé szerkezete és a rugalmasság) ugyanakkor már jóval megosztottabbnak tűnnek a tagállamok.