Adósságplafon: gyorsított alkotmánymódosítás várható

Egyelőre nem tudni, az Európai Központi Bank nyomására vagy saját elhatározásából döntött-e úgy José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő, hogy a Néppárttal együttműködve alkotmányba iktatná az adósságplafont. Nem döntöttek arról sem, hogy konkrét számok szerepelnének-e az alaptörvényben, illetve, hogy lesz-e népszavazás, vagy hogy szankcionálható-e – és ha igen, hogyan – a kormány nemteljesítés esetén.

Az ellenzéki Néppárt teljes mértékben támogatja az adósságplafon alkotmányban szerepeltetését, de ragaszkodnak ahhoz, hogy Zapatero árulja el, valóban az Európai Központi Banktól kapott figyelmeztetés áll-e a javaslat hátterében, szerintük ugyanis „az állampolgároknak joguk van tudni, igaz-e a hír”. Hozzátették, nincs ellenükre a módosítás, bár azt már régen meg kellett volna valósítani, mert „sok problémát elkerülhettünk volna”.

Közgazdászok szerint a költségvetési stabilitás alaptörvénybe foglalása nemcsak a most rendkívüli módon háborgó piacokat nyugtatná meg, de egyben üzenet is lehet a francia-német párosnak: Spanyolországnak nem lesz szüksége egy, a göröghöz hasonló mentőcsomagra.

Nem számítottak rá

A bejelentés hidegzuhanyként érte a képviselőket, még a szocialisták jelöltjét, Alfredo Pérez Rubalcabát is, ami azért sem meglepő, mert az elmúlt hét év kormányzása alatt a két nagy párt gyakorlatilag semmiben sem értett egyet. A bejelentésre úgy került sor, hogy míg a parlamenti pártok azért hívtak össze rendkívüli ülést, hogy új válságkezelő mechanizmusokat dolgozzanak ki, a miniszterelnök váratlanul felvetette az alkotmánymódosítás lehetőségét.

Gyorsan kell cselekedniük, hiszen szeptember végén feloszlik a parlament – novemberben előrehozott választásokat tartanak -, így nem tervezik, hogy a kérdéssel kapcsolatban népszavazást tartanának. Zapatero azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy még ha most el is fogadják a javaslatot, az 2018 vagy 2020 előtt egészen biztosan nem lép hatályba, akkortól viszont minden parlament – nem csak a központi, hanem az egyes tartományok parlamentjeire is vonatkozik a szabályozás – csak annyit költhetne, amennyi bevétele van.

Korántsem új ötletről van szó, hiszen Németország 2009-ben már beiktatott egy olyan cikkelyt az alkotmányba, amely a költségvetési egyensúlyt tűzi ki célul. E szerint 2016-tól az adósság nem haladhatja meg a GDP 0,35%-át, kivéve ha természeti katasztrófa fenyeget, vagy különösen súlyos helyzetben van a gazdaság – ahogyan történik ez most is. A Néppárt azért is szeretné tudni, vajon európai kezdeményezésre hozta-e meg ezt a döntést Zapatero, mert éppen a múlt heti francia-német tanácskozáson Merkel és Sarkozy úgy nyilatkozott, „az egyes tagállamokban alkotmányba kellene foglalniuk a szigorúbb fiskális politikát”.

Népszavazást akarnak

A tervezetet a kisebb pártok azonban nem támogatják, ők népszavazást követelnek; ugyanez a szakszervezetek véleménye is. A parlament augusztus 30-án tárgyalja majd a kérdést, az Izquierda Unida párt (Egyesült Baloldal), a szakszervezetek és a térhódító, valódi demokráciát követelő mozgalmairól elhíresült 15-M mozgalom azonban bejelentette, az utcára vonulnak. Szerintük ugyanis a módosítással tulajdonképpen szabad kezet és alkotmányos felhatalmazást kap a mindenkori hatalmon lévő kormány, hogy csökkentse a jóléti juttatásokat, vagyis csökkentse például az oktatásra vagy az egészségügyre fordított összegeket azért, hogy a hiánycélt tartani tudja. Ezért olyan fontos, hogy a döntés meghozatala előtt kikérjék az emberek véleményét. Arra is hivatkoznak, hogy ha igaz, hogy valóban az Európai Unió vagy a Nemzetközi Valutaalap követelésére került napirendre ilyen hirtelen a kérdés, az gyakorlatilag azt jelentené, hogy olyan szervezetek döntenének a sorsukról, amelyek nem is tőlük nyertek felhatalmazást.

A szocialisták sem egységesek, egyesek szerint a szavazáson akár a pártfegyelem is megbomolhat.

A tervezet kétélű fegyver: egyrészt nagyobb stabilitást ad, másrészt viszont a kormány saját maga alatt is vágja a fejszét, hiszen ha például a gazdasági válság leküzdésére pénzt kellene pumpálni a gazdaságba, nem tud semmi sem tenni, mert meg lesz kötve a keze. Egyesek szerint azonban ez kiküszöbölhető lenne, ha a németekhez hasonlóan recesszió idején a kormányok – kivételesen- eltekinthetnének a plafontól.

A spanyol alkotmány 167. cikkelye kimondja, hogy az alkotmány módosításához mindkét

házban (Szenátus és Kongresszus) a képviselők 3/5-nek beleegyezése szükséges. Ha a két kamara nem ért egyet, bizottságot hoznak létre, amelynek célja, hogy egyezségre tudjanak jutni. Amennyiben ez sem valósul meg, viszont a Szenátusban abszolút többséget szerzett a javaslat, a Kongresszus kétharmados többséggel is elfogadhatja azt. Gyorsított alkotmánymódosítás akkor lehetséges – a 3.bekezdés szerint -, ha bármelyik házban a képviselők tizede – vagyis az alsóházban 35 képviselő, míg a felsőházban 28 szenátor – azt kéri.

Mikor kerülhet sor referendumra?

A helyzetet némiképp bonyolítja, hogy november 20-án – Franco halálának évfordulóján – előrehozott választásokat tartanak. Az 1980-as népszavazásról szóló törvény alapján országgyűlési választások előtt és után 90 nappal nem lehet referendumot kiírni, kivéve, ha alkotmánymódosításról van szó. A spanyol törvények szerint a döntés BOE-ban (vagyis a Hivatalos Közlönyben) való megjelenést követően 30 ás 120 napon belül kérhetik ki a lakosság véleményét. Lévén szó azonban az alaptörvényről, külön kikötés az is, hogy a parlamentnek tájékoztatnia kell a kormányfőt a tervezetről, ettől számítva egy hónapon belül kell kitűzni a népszavazás időpontját, és 60 napon belül sort kell rá keríteni. Mivel szeptember végén feloszlik a parlament, az is megeshet, hogy a referendum egybeesik majd az előrehozott választásokkal. Ennek kétségtelenül nagy előnye az lenne, hogy jelentős költségeket takaríthatna meg az állam, hiszen plusz egy urnát kellene csak elhelyezni a szavazókerületekben. Zapatero azonban még november előtt ‘le akarja tudni’.

Az 1978-ban elfogadott, a demokratikus átmenet szimbólumának tekintett spanyol alkotmányt eddig csak egyszer módosították, mégpedig 1992-ben, a Maastrichti Szerződés spanyol jogrendbe való átültetése miatt, amely az országban élő, más uniós országból származó állampolgárok számára passzív választójogot adott, azaz indulhatnak az önkormányzati választásokon.

Voltak már próbálkozások

Rögtön hatalomra kerülése után, 2004-ben már volt egy négypontos alkotmánymódosítási javaslata Zapateronak, konszenzus hiányában azonban nem került az alkotmányba például a nők és férfiak egyenjogúsága a trónutódlásban és az autonóm tartományok nevei sem.

Németországban 2009-ben tehát már úgynevezett Stabilitási Tanácsot állítottak fel a költségvetési hiány leküzdésére, Franciaországban pedig előre láthatólag ősszel dönt a parlament.