Nem elég mobil a német egyetemista

Globalizált világunkban elengedhetetlen, hogy a jövő értelmisége külföldi tapasztalatokat is szerezzen – állítják egyöntetűen a politika és a gazdasági élet vezetői. Úgy tűnik azonban, a diákoknak még nem sikerült azonosulni ezzel a látásmóddal.

Amint arról soha nem látott számok a német felsőoktatásban című cikkünkben beszámoltunk, a legújabb adatok szerint Németországban a politika által megcélzottnál is erőteljesebben növekedett az elmúlt időszakban az egyetemi hallgatók száma. Azonban, mint minden új jelenség, ez is újfajta problémákat vet fel: A bolognai rendszer esete a helikopter szülőkkel volt a címe annak az írásnak, amelyben arról tudósítottunk, mennyire mások a mostani egyetemisták a pár évtizeddel korábbiakhoz képest. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung most egy másik szempontra hívja fel a figyelmet. A bolognai rendszerrel a politika, a gazdaság és az felsőoktatási intézmények egyik célja az volt – áll a német lapban, hogy lehetőleg minél több diák szerezzen külföldi tapasztalatokat. Többek között ez volt az egyik oka annak, hogy létrehozták a bachelor (alapképzés) és master (mesterképzés) szinteket. 

A bachelor képzésben résztvevőket azonban, úgy tűnik, nem sikerül kellő számban külfölre csábítani: 2011-ben nem mentek ki többen külföldre, mint 2009-ben. Az egyetemek 5. és 6. szemeszterében tanuló diákoknál 100-ból 22-en töltöttek hosszabb-rövidebb időt más országokban, a mesterképzésben résztvevőknél ez az arány 40-50 százalék között van. Egyre inkább jellemző az, hogy a diákok az alapképzést Németországban, míg az utána következő mesterképzést külföldön végzik. Ez főként a közgazdasági, társadalomtudományi szakokat hallgatókra igaz, például a leendő mérnökökre kevésbé. A legtöbben Nagy-Britanniába, Ausztriába, Franciaországba, Hollandiába vagy Svájcba mennek, egyéb országok ritkán szerepelnek a listán.

Nem mindenki elégedett, aki más országban végzett egy-egy félévet: sokan panaszkodnak arra, hogy kint nem sikerült beilleszkedniük vagy itthon nehézségekbe ütközik az ottani tanulmányok beszámítása. 

A Németországban tanuló külföldi diákok száma egyre növekszik. 2010-ben 181 000-en voltak (2 százalékkal többen, mint két évvel korábban), ami az összes egyetemista 10 százalékát jelenti. A legtöbben Kínából érkeztek (az összes külföldi diák 12,6 százaléka). Sokan jöttek még Oroszországból, Lengyelországból és Bulgáriából is. Nem meglepő, hogy nyugateurópai országok közül a német anyanyelvű osztrákok jönnek legtöbben Németországba, számuk az elmúlt években erőteljesen növekedett.

Talán nem meglepő az sem, hogy a legtöbb külföldi diák mérnöki szakokra érkezik Németországba.