Románia is Kína felé kacsintgat

Magyarország után Románia is törekszik kiépíteni kapcsolatait a lassan szuperhatalmi pozícióba növekvő Kínával. Ennek érdekében augusztus 10. és 16. között Emil Boc kormányfő négy miniszterével együtt látogatta meg a távol-keleti országot. A delegáció rengeteg ígérettel a tarsolyában tért vissza Bukarestbe, a kormány kritikusai szerint azonban a szándéknyilatkozatok önmagukban édeskeveset érnek.

Teodor Baconschi külügyminiszter, Anca Boagiu közlekedésügyi, Ion Ariton gazdasági és Kelemen Hunor kulturális tárcavezetők társaságában a román kormányfő hét napot töltött el Kínában. Ebből a periódusból nem hiányoztak a politikai, diplomáciai megbeszélések sem, ám a főszerepet mégis a gazdaság játszotta. Ez nem is csoda, hiszen a világ egyik leghatalmasabb gazdasági erejének számító távol-keleti ország üzletemberei mosolyogva fektetnek be bárhová, Európától Afrikáig.

A pénz miatt

A két ország kapcsolata az elmúlt időszakban nem volt rózsás, ez főként Traian Băsescu köztársasági elnöknek köszönhető, akinek külpolitikája erősen Egyesült Államok-orientált. Nem is olyan rég, egy tavaly karácsony környéki kormányülésen viccelődött, hogy Romániának nincs szüksége kínai pénzre, hiszen az automatikusan politikai befolyást is jelent a kommunista ország részéről. Mégis úgy tűnik, hogy a magas rangú kormánydelegáció most éppen a kínai pénzek felkeresése és becserkészése céljából kelt útra.

Emil Boc szombaton találkozott Hu Csin-taóval (Hu Xintao), a népköztársaság elnökével, hétfőn pedig kollégájával, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnökkel. A legfontosabb témát egyértelműen a kínai befektetések képzeték. Boc már korábban, egy Pekingben megrendezett kínai-román gazdasági fórumon felvázolta az országa által nyújtott előnyöket. A Mediafax hírügynökség szerint a kormányfő elmondta, Románia egy fejlődő gazdaság, ahol a munkaerő olcsó, de jól képzett. A befektetőknek kedvez a 16 százalékos egységes adókulcs is. Emellett állami támogatást is ígért azoknak a kínai cégeknek, amelyek munkahelyeket teremtenek.

A kínai miniszterelnöknek cserében volt néhány elvárása. A Hotnews hírportálnak nyilatkozva a román diplomácia vezetője kijelentette, a kínai fél politikai jóindulatot, szabad környezetet, hatékonyságot és megfontoltságot kért. Az ázsiai ország üzletemberei nem kértek egyebet a román miniszterelnöktől, mint esélyegyenlőséget: azt szeretnék, ha egyenlő esélyekkel szállhatnának versenybe a nyugati, illetve román cégekkel.

Nemcsak ilyen elvi kérdésekről esett szó a látogatás során. A román delegáció öt óriási projektet mutatott be, amelyek kivitelezéséhez kínai tőkére lenne szükség. A hivatalos nyilatkozatokból kiderül, hogy a legnagyobb érdeklődésnek örvendő terv a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának megépítése. Románia egyetlen atomerőművének jelenleg működő két reaktora az ország áramszükségletének 20 százalékát szolgáltatja, ennek megduplázása pedig történelmi jelentőségű beruházást jelentene.

Emellett, Bukarest az egykori kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu két ötletét is felelevenítené a kínaiak segítségével. A Szeret folyót a termékeny Bărăgan alfölddel összekötő öntözőcsatorna, valamint egy a főváros és a Duna közötti csatorna projektje szintén kíváncsiságot váltott ki a kínai üzletemberekből. Az ötös lista utolsó két elemét egy a Szamosra építendő vízerőmű, illetve Bukarest körgyűrűje képezi.

A Hotnews arról is beszámol, hogy Anca Boagiu közlekedési miniszter kínai cégek közreműködésével képzeli el a román főváros 7-es metróvonalának megépítését is. A Mediafax pedig arról tudósít, hogy Ion Ariton, a gazdasági tárca vezetője tárgyalt a China Coal Technology vezetőjével, akik ősszel a szénkitermelés fellendítésének szándékával keresik majd fel a Zsil-völgyét.

Minden út egy első lépéssel kezdődik

Ezeken a kapcsolatépítő kölcsönös tapogatózásokon túlmenően azonban kevés gyakorlati eredményt mutathat fel a kormánydelegáció. Az Adevărul központi napilap szerint Emil Boc a protokolláris ajándékokon kívül üres kézzel tért haza. Vlad Mixich, a Deutsche Welle tudósítója arra hívja fel a figyelmet, hogy a magas rangú küldöttek olyan munkát végeztek el, amelyet máskor egyszerű államtitkárok vagy konzulátusi dolgozók szoktat végrehajtani. Mindazonáltal, véli az újságíró, a jelenlegi ígéretek könnyen valósággá válhatnak.

Ezen a véleményen van a Daily Business.ro által megkérdezett gazdasági elemző is. Ő is elismeri, hogy semmilyen eget rengető áttörés nem történt a látogatás következtében, ám az összességében mégis pozitívan értékelhető. Ahogy, ugyanis, egy kínai közmondás tartja, minden út egy első lépéssel kezdődik. Ennek az első lépésnek válhat a szimbólumává az Emil Boc által tett ígéret, mely szerint hamarosan újraindul a közvetlen Bukarest-Peking repülőjárat, amely 2003 óta szünetel.

Több kommentátor hasonlította a román diplomáciai látogatást a kínai miniszterelnök júniusi magyarországi látogatásához. A hasonlóságok sora hosszú, hiszen mindkét kelet-európai ország próbálta beállítani önmagát úgy mint kapu az európai piacok felé, mint Kína európai hídfője. Sem Orbán Viktor magyar miniszterelnök, sem pedig román kollégája nem érintették az emberi jogok kérdését a kínai hivatalnokokkal való találkozásuk során. A Deutsche Welle elemzője szerint a legnagyobb különbség azonban az, hogy Románia nincs rászorulva a kínai kölcsönökre, ellentétben Budapesttel.

Amire azonban rá van szorulva, az a befektetések. A köztudottan gyenge infrastruktúra például fejlődésnek indulhat, amennyiben Kína hajlandó beszállni bizonyos projektekbe. A veszély azonban az, amely a nyugati befektetőket is elijeszti: a gyenge és korrupt állam. Az Adevărul napilap emlékeztet, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben Peking már több beruházást szerettet volna kivitelezni (pl. egy újabb Duna-híd), ám a politikai támogatás és a hatékonyság hiánya miatt ezek mindig meghiúsultak. Ilyen körülmények között pedig csak a kormányfői iroda polcára kirakható szuvenírek maradnak.