Az USA leminősítésének hullámai elérték Oroszországot is

Miután a Standard & Poor’s AA+ besorolásra minősítette le a világ legnagyobb gazdaságát, az Egyesült Államokét, a részvénypiacok nyugtalansága a világ legnagyobb országának piacait sem kerülte el. Ennek eredményeként a rubel és a legtöbb részvény erőteljes gyengülésbe kezdett, ami kedd estére konszolidálódott. Az orosz hatóságok hajlandóak bizosítani a likviditást, és szakértők szerint a hullámvasút-effektus ellenére a rubel nincs veszélyben.

„Ha szükséges, akkor különböző csatornákon keresztül – Központi Bank, Pénzügyminisztérium – biztosítjuk a piacok likviditását” – mondta Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök augusztus 9-én kedden. A miniszterelnök a világ és Oroszország részvénypiacain végbemenő hatalmas esésekkel kapcsolatban nyilatkozott újságíróknak. „Mi Oroszországban szükségesnek tartjuk, hogy szorosan figyelemmel kövessük a likviditást, a Pénzügyminisztérium és a Központi Bank szemmel tartja a helyzetet” – idézte Putyin szavait a RIA hírügynökség.

Az elmúlt napokban Amerika leminősítésének hírére a világ összes piaca, így Oroszországé és nyugtalankodott, aminek hatására augusztus 8-án az RTSZ tőzsde indexe 7,84 százalékkal,  a Moszkvai Bankközi Valutatőzsde indexe pedig 5,5 százalékkal esett. Az RTSZ indexe 1700 pont alá, pontosan 1657,77-re esett 2010. december 10-e óta először, míg a valutatőzsde 1499,79 ponttal zárta a kereskedését; 1500 pont alatt 2010. október 21-e óta először. Augusztus 9-én az RTSZ indexe 2,87 százalékkal, a valutatőzsde 0,13 százalékkal esett.

Ennek megfelelően a rubel sem kerülte el a lejtőt, és augusztus 8-a estéig 89 kopejkával gyengült az euróhoz képest, és 70 kopejkával a dollárhoz képest. A hét közepén 1 eurót 41,12, 1 dollárt pedig 29,02 rubelért lehetett venni. A valutaárfolyamok így visszaálltak a 2011 februári negatív csúcsra. A kétvalutás kosár ára (0,55 dollár, 0,45 euró) 79 kopejkával 34,47 rubelre drágult az előző esti záráshoz képest. Augusztus 9-én ugyanilyen tendencia volt megfigyelhető: az euró tovább drágult 42,29 rubelre, 1 dollár pedig 29,73 rubelre.

Augusztus 8-án az olaj ára 4 százalékkal csökkent a világpiacon, és a tendencia az amerikai gazdasági kilátásokra való tekintettel folytatódott a következő nap első felében is, majd visszapattant, és kedd este a Brent olaj a 104,5 dolláros szintre állt be a napi 101 dolláros minimumról.

Beavatkozás és pánik kedden

Az orosz Központi Bank augusztus 9-én belépett a valutapiacra, és 500 millió és 1 milliárd érték közötti dollárt adott el 35,40-35,90 rubeles áron kosaranként. Ez részben hozzájárult ahhoz, hogy a rubel esése a nap második felére lelassult. A bank aktivitása a kétvalutás kosár árának alakulásakor vált nyilvánvalóvá, amely reggel 35,17, nappal pedig 35,75 rubelbe került. Elkezdték mindkét valutapár eladását, és néhány perc múlva a rubel körülbelül 20 kopejkával erősödött az euróhoz és a dollárhoz képest.

A Központi Bank elnökhelyettese, Szergej Svecov megerősítette a bank keddi beavatkozását, de összegekről nem nyilatkozott.

Elemzők szerint habár a rubel még tovább is gyengülhet, ez nem fog sokáig tartani. Leginkább arról van szó, hogy most Oroszországot is elérte a nemzeti valuták gyengítésére irányuló spekuláció. Kifejtették továbbá, hogy a rubel árfolyama mindaddig tartani fogja magát az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva, amíg az olaj barrelenkénti ára meghaladja a 100 dollárt. Összességében tehát a rubel kilátásai nem olyan ijesztőek, hogy érdemes legyen megszabadulni a nemzeti valutában lévő megtakarításoktól.

Konszolidáció kedd estig

A Központi Bank beavatkozása mellett, nyugtató hatással lehetett az amerikai tőzsdék pozitív nyitása kedd reggel az előző napi 5-6 százalékos esés után, amelyet a Fed ülésére való várakozás idézett elő. Augusztus 9-én publikálja ugyanis a Fed nyitott piac bizottsága a pénzügyi politikáról szóló soros „update”-et. Az amerikai központi bankként funkcionáló Fed pedig nem változtatott a jelenlegi 0-0,25 százalékos alapkamaton.

Nem világos azonban, hogy a befektetők mit várnak az amerikai szabályozószervtől, hiszen a probléma az, hogy a 2008-as helyzettől eltérően most inkább egy politikai jelleggel rendelkező válságról van szó, mert nem a likviditás hiányzik, hanem a befektetők bizalma az amerikai szervek felé. Ezért egy határozott és koordinált lépést várnak el tőlük.

Végül szerdára, amikorra a piacok kissé lenyugodtak, néhány orosz értékpapír még növekedést is produkált: többek között a Lukoil, a Szberbank, a Bank Moszkvi és a Polimetal.

Tóth I. Dávid

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »