Megint téma a régiósítás

Augusztus 8-án ül össze az a koalíciós bizottság, amely „kis lépésekkel” elemzi a területi-közigazgatási átszervezést, a következtetéseket közlik majd az állampolgárokkal – jelentette be tegnap Sulfina Barbu DLP-s képviselő…

…aki szerint továbbra is vita folyik a decentralizációról szóló tervezetről. A közigazgatási átszervezéssel Traian Băsescu államfő váratlanul rukkolt elő június elején, kéthetes politikai vihart kavarva, az RMDSZ ellenállása miatt azonban elhalasztották a kérdés megtárgyalását. Július közepén Emil Boc kormányfő arra kérte a minisztereket, hogy augusztus folyamán mutassanak be megoldásokat a hatáskörök és a vagyon átadására nézve – az önkormányzatokat kell megerősíteni –, augusztus elsején pedig kijelentette, hogy a decentralizációval egyszerre kívánja kezelni a közigazgatási átszervezést is. Kedden Băsescu a B1 tévé műsorában egyenesen az RMDSZ-t (és a DLP egy részét) vádolta komolytalansággal, a reform megakadályozásával, és szerdán – tegnap – már megint egymást követték a nyilatkozatok.

Az RMDSZ a kerékkötő

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, a PDL alelnöke a kormányfőnek és a pártvezetésnek címzett dokumentumban azt állítja, hogy „az RMDSZ-vezetők akadályozták a decentralizálást”, a központosítás leginkább a művelődési és a környezetvédelmi minisztériumban maradt meg, és ez „hátráltatja a tevékenység megfelelő lebonyolítását a helyi közigazgatás szintjén”. A dokumentum szerint – mely a kormányfőnek és a kormánypárt vezetőségének szóló javaslatokat tartalmaz „a leválás és az adminisztratív döntéshozatal decentralizálása módjáról” – Florea csak az országos vagy határon túli vonzatú projekteket és munkálatokat kötné miniszteri jóváhagyáshoz, és megszüntetné a szakminiszteri engedélyeztetést az országos rangú, helyi személyiségek szobrainak, mellszobrainak, emlékműveinek, emléktábláinak állítása esetében.

A polgármester szerint a legfokozottabb a központosítás a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztériumban, „ahol a környezetvédelmi gondokat olyan döntések révén nézik el és tartják fenn, melyek sokszor még fokozzák a szennyezést”. Ezért úgy gondolja, a helyi hatóságoknak kellene határozott döntéseket hozniuk az erdők, a vadállomány, a vizek szennyezése tekintetében, hiszen, amikor a lakosság egészsége forog kockán, a jóváhagyásokat a helyi intézmények és közigazgatás szintjén kellene kiadni. „Ha a törvények világosan és egyértelműen fogalmaznak, nem kellenek a miniszterek kézjegyét viselő jóváhagyások” – mutat rá. Dorin Florea azt állítja, hogy „az RMDSZ-vezetők feltartóztatták a decentralizálást” mind a város vagyona, mind a döntéshozatal tekintetében. „Számtalanszor figyelmeztettem őket, most meg nemtörődömségük és tartózkodásuk miatt kénytelenek leszünk térden állva tárgyalni” – írja. Florea szerint a közigazgatási döntéshozatal helyi szintre utalása „elengedhetetlen feltétele a teljes decentralizálásnak”.

A DLP-elképzelések

„Mi, a Demokrata Liberális Párt azt mondtuk már az elején, törvény révén hajtsuk végre a területi-közigazgatási átszervezést, hogy a 2012-es helyhatósági választásokat már az új jogszabály alapján szervezzük meg. Ez nem volt lehetséges, koalíciós partnereink, különösen az RMDSZ nem fogadta el ezt a változatot, de megállapodtunk abban, hogy megtesszük az első lépést a decentralizáció felé a minisztériumoknak alárendelt dekoncentrált intézmények átszervezése révén a jelenlegi fejlesztési régiók alapján. Augusztus 8-án a koalíciós bizottság ülésezik, elemzik a miniszterek javaslatait, ezt követően bemutatják az adatokat a pártvezetésnek, majd nyilvánosságra hozzuk a következtetéseket” – fejtette ki Sulfina Barbu.

Mint mondta, decentralizálásra szükség van, a megyékben, a dekoncentrált intézmények szintjén csak azoknak kell maradniuk, akik közvetlenül az állampolgárokkal dolgoznak, a többiek regionális szinten működnek majd. „Az államnak csak a szabályozás és az ellenőrzés marad. Minden más hatáskört át lehet adni a polgármesteri hivataloknak és a helyi tanácsoknak. A minisztériumok alárendeltségébe tartozó dekoncentrált intézmények átszervezése egy másik célkitűzés, minden minisztériumnak pontosan meg kell határoznia, mely igazgatóságokat lehet átszervezni, külkapcsolati igazgatóságokat, adminisztratív igazgatóságokat, szállítási igazgatóságokat, és ezek jelen lesznek a fejlesztési régiók szintjén. A megyékben levő dekoncentrált intézményekben pedig csak azok a szakértők maradnak, akik jóváhagyásokat, engedélyeket adnak ki, adókat, illetékeket hajtanak be, tehát közvetlenül az állampolgárokkal érintkeznek. A többiek dolgozhatnak regionális szinten”.

Párton belüli nézetkülönbségek

„Az államelnök jól tudja” – mondta Sever Voinescu DLP-szóvivő, vannak DLP-s megyei vezetők, akik nem akarják a területi-közigazgatási átszervezést. „Ez a nemakarás politikai érdekekből fakad, hogy minél több megyei tanácselnökük legyen” – nyilatkozta Băsescu, aki aggodalmát fejezte ki a decentralizálás késése miatt. A DLP-ben „némelyeknek jól jött az RMDSZ elutasítása” – erősítette meg Raluca Turcan DLP-s képviselő, hozzátéve: a maga részéről örvend, hogy nem jött létre a Székelyföld létrehozásával kapcsolatos kompromisszum, „ilyent nem szabad kötni, bármely kormány legyen hatalmon”. Ugyanakkor úgy véli, nem volt megfelelően előkészítve a kérdés.

„Ha a DLP döntéshozatali szinten egyöntetűen óhajtotta volna az átszervezést, a témát nem úgy vetették volna fel, miként az történt, hanem a területi vezetők által kezdeményezett, világos javaslatokkal álltak volna elő, a koalíció alaposan megvitatta volna, csak azután léptek volna a nyilvánosság elé.” Ennek ellenére reméli, hogy a parlamenti vakáció végéig a közigazgatási átszervezésért létrehozott koalíciós bizottság néhány „világos variánst” fog vitára bocsátani. „Az ilyen döntéseket nem lehet nyomás alatt, minimális politikai konszenzus nélkül meghozni, mindenesetre azt hiszem, a felelősségvállalás e téma kapcsán nem életképes” – fűzte hozzá.