Lassan indul be a segélyezés Szomáliában

Egymillióra növekedett az éhezők száma Szomáliában, az ENSZ pedig két szomáliai régiót hivatalosan is éhínséggel sújtott övezetnek nyilvánított. Miután az ország nagy részét ellenőrző al-Shabaab feloldotta segélytilalmát, elkezdődtek a felajánlások, ám kérdés, mindez mire lesz elég.

Mogadishu megtelt

Zsúfolásig tele van menekültekkel Mogadishu, Szomália fővárosa, hiszen a több hónapja tartó szárazság családok ezreit kényszerítette eredeti lakhelyük elhagyására, a déli régiókból érkezők pedig a fővárostól remélnek jobb körülményeket. Egyesek akár 15 napos gyalogút megtételére is képesek, hogy elérjék úticéljukat: a Mogadishu körzetében működő ötven menekülttábort. A kormány a napokban pénzosztásra adta a fejét, a pénzből azonban csak 1 450, a mogadishui táborokban lévő családnak jutott, családonként mindössze 5 dollár.

A segélyek felajánlása természetesen megkezdődött, ám ezek közül kevés éri el ténylegesen a rászorulókat. Az UNICEF 32 millió dolláros segély felállításáról döntött, melyet a Kenyában, Szomáliában, Etiópiában és Dzsibutiban, éhségtől és szomjúságtól szenvedő nők és gyermekek megsegítésére szánnak. Az ezekben az országokban kihirdetett krízisállapot mértékére az elmúlt ötven évben még nem volt példa. A kialakult helyzetért felelős tényezők egymással szoros kapcsolatban állnak: a szárazság mellett az egyre többeket érintő alultápláltság, a regionális konfliktusok, az óriási menekültáradat, valamint a segélyszervezetek korlátozott jelenléte mind indokolják a szükségállapotot.

Az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP – World Food Programme) adatai szerint 6 millió embernek van szüksége arra, hogy részesüljön a segélyből, újabb felmérések szerint ez a szám azonban már 10 millióra nőtt. Az ENSZ nemrégiben a szomáliai Bakool és Alsó-Shabelle tartományát hivatalosan éhínség sújtotta területeknek nyilvánította.

Érkezik a brit és amerikai segítség

A segélyezés lehetséges új formáiról az Egyesült Királyságban is törik a fejüket. Szakvélemények szerint az Afrika-szarvában kialakult szükséghelyzet lehetőséget teremt a brit kormánynak arra, hogy bebizonyítsa érzékenységét a humanitárius katasztrófák iránt. A kormány most 145 millió dolláros pénzösszeget ajánlott fel humanitárius segítségnyújtás céljából.

Ez mindenképpen nagylelkű lépésnek tudható be a britek részéről, többen azonban arra emlékeztetnek, hogy a pénz nem old meg mindent. A szárazság következő hulláma ettől még nem lesz elkerülhető, a brit kormány pedig nem lesz előrelátóbb. Randolph Kent, a King’s College humanitárius ügyekkel foglalkozó részleg (Humanitarian Futures Programme) vezetője szerint, a brit segélyezés legfőbb problémája, hogy mindig csak a katasztrófák nyomában haladnak, pusztán a válságkezelésre helyezve a hangsúlyt. Ehelyett azonban stratégiai terveket kellene kidolgozni a katasztrófák elkerülésére mind nemzetközi, mind regionális szinten.

A segélyezést illetően az USA sem tétlenkedik. Tegnap kijelentette, hogy hajlandó pénzzel támogatni az éhezéssel sújtott szomáli területeket, azokon belül is az al-Shabab irányítása alatt lévőket. A terrosista csoport a tavaly évben betiltotta a külföldi segélyezések folyósítását az általa ellenőrzött területeken, ám ezen rendelkezését nemrég visszavonta – bár a legutóbbi hírek már arról szólnak, hogy egyes szélsőséges elemek visszavonnák az engedélyt, tagadva az éhínség tényét, azt nyugati politikai húzásnak titulálva.

Nyilvánvaló, hogy az USA egyedül nem képes megoldani a kialakult helyzetet, hangsúlyozta az Indiában tartózkodó amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton. Véleménye szerint országának 28 millió dollárral kellene megsegítenie a térséget. Emellett további intézkedéseket sürget a nemzetközi közösség részéről, másrészt szerkezeti reformokat javasolt, mellyel lehetővé válik a térség felkészítése a jövőbeli válságok kezelésére. Az Egyesült Államok mindeddig 431 millió dollárt költött a releváns afrikai országok megsegítésére, ám úgy tűnik, ez az összeg korántsem volt elég.