Atommentes Japánt tervez a kormányfő

A miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy jelentősen csökkenteni kívánja az ország atomerőműveinek számát, ezáltal azonban nőhet a környezetszennyezés.

Kan Naoto japán miniszterelnök szerdán korábbi energiapolitikája teljes újratervezését jelentette be, melyről azonban kevés konkrétumot közölt. Az új elképzelések szerint csökkenteni kell Japán energia-ellátásának atom-függőségét, helyette a megújuló forrásokat – nap- és szélenergia, biomassza – részesítenék előnyben.

Az ország a márciusi katasztrófáig áramfogyasztásának közel egyharmadát fedezte atomerőműveiből, és ezt az arányt 2030-ra 50 százalék fölé tervezték emelni. A négy hónappal ezelőtti földrengés és szökőár által okozott fukusimai baleset azonban a közvélemény jelentős részét az atomenergia ellen fordította, a lemondására már ígéretet tett Kan pedig népszerűtlensége miatt nagy gondot fordít a lakosság támogatásának megnyerésére. „Célunk egy olyan társadalom létrehozása, mely képes atomenergia nélkül boldogulni” – mondta a szerdai sajtótájékoztatón. A választók kegyeinek keresése ellenére a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a lakosság 70%-a szerint augusztus vége előtt távoznia kell a miniszterelnöknek, míg a kormány munkájával elégedettek aránya mindössze 15%. Kan azokat a híreszteléseket is cáfolta, melyek szerint lemondását azért halogatja, mert helyette előrehozott választások kiírását tervezi.

Az Asahi lap csütörtöki véleménycikke szerint az ország 20–30 éven belül megszabadulhat az atomerőműveitől. A szigetország második legnagyobb példányszámú lapja úgy véli, hogy amennyiben Japán annak ellenére is képes lesz jelentős áramkimaradások nélkül átvészelni a nyarat, hogy 54 reaktorából mindössze 19 üzemel, az az elképzelés megvalósíthatóságának bizonyítéka lesz.

Szakértők azonban az atomerőművek leállításának árnyoldalára hívták fel a figyelmet. A Környezetvédelmi Minisztérium becslése szerint amennyiben Japán mind az 54 reaktorának munkáját hőerőművek vennék át, az 180–210 tonnával növelné az ország széndioxid-kibocsátását. Ebben az esetben pedig Japán nagy valószínűséggel nem lenne képes a számára a Kiotói Egyezmény által előírt kötelezettség teljesítésére, melyben az ország kibocsátásának az 1990-es szinthez képesti hat százalékos csökkentését vállalta 2012-ig.

A többletkibocsátás ellenértékét az államnak és az erőműveket üzemeltető vállalatoknak kell majd megfizetniük azon országoknak, melyek saját kvótájuk alatt tudtak maradni. Ez 270 milliárd jen (646 milliárd Ft) többletköltséget jelentene évente, ami komolyan megterhelné a jelenleg sem virágzó japán gazdaságot, illetve a világ legnagyobb adósságállományát maga előtt görgető központi költségvetést..