Csapás az euróra: újabb ország csődölhet be

Dél óta válságtanácskozást tartanak az EU intézmények vezetői Brüsszelben az eurózóna válságával kapcsolatos további teendőkről. Bár a hivatalos közlés szerint egy esetleges második görög mentőcsomag összeállításáról tárgyalnak a magas rangú illetékesek az esti pénzügyminiszteri találkozó előtt, valójában azonban vélhetőleg nem kevés időt fordítanak a hétvégi olaszországi eseményekre is, amelyek kapcsán többen máris a válság következő áldozataként emlegetik Olaszországot.

Rendkívüli találkozóra hívta az Európai Tanács elnöke hétfő délre az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság elnökét, valamint a gazdaság és pénzügyi EU-biztost és az Eurócsoport vezetőjét. Herman Van Rompuy szóvivője a vasárnap esti bejelentés után csak annyit mondott, nem válságtanácskozásról van szó, pusztán koordinációs jellegű találkozó várható néhány órával az eurózóna pénzügyminisztereinek hétfő délutáni ülése előtt.

A hivatalos közlés szerint a téma az euróval fizető országokban terjedő adósságválság, közvetetten pedig egy esetleges második görög mentőcsomag összeállításának részletei, az időzítés, valamint a Reutersnek nyilatkozó illetékesek viszont arra engednek következtetni, hogy a tanácskozáson kiemelt időt szentelhetnek az uniós vezetők Olaszországnak is.

A milánói tőzsde részvényindexe péntek délutánra meredeken zuhanni kezdett, miután hasonló mértékben csökkent az olasz pénzintézetek részvényeinek értéke is. A legnagyobb olasz bank, az Unicredit Spa-papírok pénteken 7,9%-kal estek, hétfőn pedig folytatódott a csökkenő tendencia. Szakértők szerint mindennek kiváltó oka az, hogy az EU pénteken hozza nyilvánosságra az európai bankok stressztesztjeinek eredményeit, amiket nem várhat kellő optimizmussal minden olasz tőzsdei bank.

A negatív hangulat megmutatkozott az állampapírok hozamaiban is. Az Európában irányadó német kötvényekhez (3,25%) képest jelentős, 5,5-5,7%-os nyereséget kínáltak hétfőn a 10 éves lejáratú olasz kötvények.

A lejtmenet veszélyét két tényező is növeli. Az egyik, hogy az olasz tőzsdei felügyelet vasárnap délután szigorította a spekulatív célú, úgynevezett short-selling ügyletek szabályait az ősz elejéig. A másik pedig, hogy Olaszországot már régóta emlegetik, mint az eurózónán végigterjedő adósságválság következő áldozatát.

Az olasz szuverén államadósság a GDP mintegy 120 százalékára rúg, valamelyest védettséget adott viszont eddig az a tény, hogy nem külföldön adósodott el ennyire Róma. Mindezzel együtt is egyelőre kérdéses, hogy a nehéz olasz helyzet mennyire súlyos. A BruxInfónak nyilatkozó Pogátsa Zoltán közgazdász leszögezte, Olaszország még nem dőlt be, mindössze arról van szó, hogy „3-4 százalékkal csökkentek a részvényindexek. Nincs baj, csak látva Írországot, Portugáliát és Görögországot a piacok érthetően érzékenyebben reagáltak az olasz hírekre”.

Kérdés, hogy miért pont most került nehéz helyzetbe Olaszország. A Nyugat-Magyarországi Egyetem docense szerint ennek több oka is van, például az, hogy „egyre inkább úgy tűnik, hogy W-alakú recesszióban van a világ, az eddigi felemelkedést pedig most visszaesés követi”. Pogátsa Zoltán szerint mindent összevetve negatívok a világgazdasági kilátások, Portugália leminősítése és a második görög mentőcsomag ugyancsak csökkentik a bizalmat.

Az eurózóna tagországok pénzügyminiszterei hétfő este tárgyalnak egyebek mellett arról az újabb nemzetközi hitelcsomagról, amelyre szüksége lehet Görögországnak ahhoz, hogy finanszírozni tudja az adósságát. Döntés nem várható sem hétfő este, sem kedden, amikor már mind a 27 uniós ország pénzügyminisztere találkozik Brüsszelben. Úgy tudjuk, a hónap végén rendkívüli miniszteri ülést tartanak a második csomag véglegesítésére.

Görögország kapcsán a leginkább vitatott kérdés, hogy egy újabb, nagyjából 120 milliárd eurós tőkeinjekciót milyen forrásokból finanszírozzák, és mekkora szerepet kapjanak a magánbefektetők.