Érettségi: győztek a magyarok

Románia – Jobb iskolai tradíció, vagy kevesebb magyar iskola? Kétélű mérleg a kisebbségi magyar oktatásról az idei érettségin.  A Manna.ro összeállítása.

Bár a végleges érettségi eredményeket még nem összesítették, az egyértelműnek tűnik, hogy az erdélyi magyar diákok teljesítménye húsz százalékkal meghaladja a román diákok által elért eredményt – tudta meg a Manna.ro Király András oktatásügyi államtitkártól. Kevesebb a sikertelenül vizsgázó és magasabbak az érettségi átlagok: nem csak magyarból, de történelemből, a reál tantárgyakból is jobban teljesítettek a magyar végzősök.

„Nekünk nincs vesztegetni valónk,

200 000 érettségizőből 7800 volt magyar maturandus, meg kell becsülnünk őket” – nyilatkozta Király András, aki elismerte, a katasztrofálisnak mondott országos végeredmény (minden második romániai érettségiző megbukott) az egész oktatást jellemzi. „Nagyon alapos reformra, új alaptantervre és készségalapú oktatásra van szükség” – összegezte a tennivalókat az államtitkár.

Király úgy vélte, olyan jellegű oktatás, mint amilyen jelenleg is folyik az iskolákban, „sehol a világon” nem működik már. „Jobban oda kell figyeljen a szülő is, a tantestület is, hogyan haladnak a fiatalok” – vélekedett a közös felelősségről a szakember, aki a kisebbségi oktatás tradícióiban látja a viszonylagos magyar siker kulcsát.

Az RMDSZ politikusának felvetettük: mi lenne, ha magyarországi mintára Romániában is bevezetnék a kétszintű érettségit, de ehhez a romániai oktatási rendszert a nyilatkozó éretlennek nevezte. „Addig, amíg vannak olyan iskolák, ahol a diákok fele se megy át, értelmetlen ezen gondolkodni” – tette hozzá Király.

A román kínálat szélesebb és hígabb

Veres Valér szociológus arra figyelmeztetett: nagyon nagy az eltérés a hazai iskolák között: ahol magasabbak a jegyek, ott az átmenési arány is magasabb, ahol sokan buktak meg, ott a sikeresen érettségiző diákok átlaga is alacsony.

A Király által említett „magyar sikerrel” kapcsolatban a társadalomkutató úgy fogalmazott: kétélű a dolog, mert általában a magyarok erős elméleti líceumokban tanulnak tovább, aki pedig a szakiskolákat választja, az vagy románul tanul tovább, vagy vegyes iskolákban és gyenge minőségű képzésben vesz részt.

Olyan megyékben, ahol a magyarság kisebb arányban él, többen tanulnak tovább román iskolákban, és nem „rontják” a magyar statisztikákat. „Marosvásárhelyen például mindenki be van gyömöszölve a Bolyai líceumba, a román iskolai kínálat szélesebb, de így hígabb is”. Sepsiszentgyörgyön vannak sikertelen magyar szakiskolák, és van két nagyhírű magyar líceum, ahol nagyon jó az érettségi eredmény – emlékeztetett a szakértő.

Azokban a megyékben, ahol kisebbségben élnek a magyarok, „koncentrálódik” az oktatás egy-két intézményben, és ez kedvez a minőségi oktatásnak.

Mindenki felelős

A Szülők Országos Egyesülete egyértelműen az oktatási tárcát, a következetlen tanterveket és a tanügyi rendszer instabilitását hibáztatja az idei eredményekért. Nem ért ezzel egyet a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület. A civilszervezet munkatársa, Osváth Enikő érdekvédőként és iskolapszichológusként is nyilatkozott. Úgy vélte, „gond van minden oldalon”, mert a diákok nem tanulnak meg tanulni sem az iskolában, sem otthon.

„Nem tudok általános érvénnyel nyilatkozni, de én a kolozsvári Apáczaiban úgy láttam, a tanárok nagyon sokat dolgoznak, és sokszor egyedül maradnak az erőfeszítéseikkel” – fogalmazott a szakértő.

„Elviselhetetlen az egész rendszer, ebben a formában abszurdum az egész tanügy, nem vihető így tovább” – nyilatkozta az egyesület munkatársa, aki arra is figyelmeztetett: bár idén a kompetenciákat mérő érettségi vizsga zajlott, a készségfejlesztés szempontjából fontos alternatív oktatás rendkívül kevés állami támogatáshoz jut.