Obama nem nyilatkozik a melegházasságokról

Barack Obama nem hajlandó egyértelműen nyilatkozni a meleg házasságokkal kapcsolatban, és valószínűleg a 2012-es elnökválasztás előtt már nem is fog, miközben az amerikai közvélemény egyre toleránsabb a melegek együttélésével vagy házasságával kapcsolatban. Obama többet tett az ügy érdekében, mint eddig bármelyik elnök, de ebben a még mindig nagyon megosztó kérdésben stratégiai hiba lenne, ha határozottan elkötelezné magát bármelyik oldalon. Az ügy jogi hátterében viszont „fontolva haladó” intézkedéseket támogat.

Politikai relevanciák

A két legutóbbi precedens New York – a hatodik állam – ahol legalizálták az azonos neműek házasságát, illetve Rhode Island ahol – szintén hatodikként – a múlt héten fogadta el a törvényhozás az egyneműek polgári együttélését. Közvélemény-kutatások is alátámasztják, hogy az amerikai lakosság többsége egyetért az azonos neműek együttélésenk valamilyen formájával. Az 1960-as évek óta a Demokrata párt képviseli a kisebbségek, így a homoszexuálisok jogait is, és bár az amerikai média minden alkalmat megragad, hogy Obama elnököt is sarokba szorítsa a kérdés kapcsán, az elnök ez idáig sikeresen elhárította a válaszadást, azzal, hogy az álláspontja még „alakul”.

Obama stratégiája meglehetősen óvatos. A 2008-as kampány idején úgy nyilatkozott, hogy támogatja a homoszexuálisok polgári együttélését és hogy a döntés az államok kezében van. Azóta sem hajlandó azonban átlépni a Rubicont azzal, hogy elismeri az egyneműek házasságát. Obama hivatalos álláspontja szerint tehát elsősorban állami hatáskörbe tartozik az egyneműek együttélésére vagy házasságára vonatkozó törvénykezés. A helyzet valójában nem ilyen egyszerű. 1996-ban a republikánus többségű szövetségi törvényhozás elfogadta az un. házasságvédelmi törvényt (Defense of Marriage Act/DOMA), miszerint a házasság hivatalosan egy nő és egy férfi között köttetik.  Szövetségi szinten tehát nem ismerik el a New Yorkban vagy Connecticutban teljesen törvényesen megkötött egynemű házasságokat. Ugyan- ez igaz az különböző jogállású államokra is. Több államban népszavazást tartottak és az eredmény tükrében módosították az alkotmányt. Jelenleg 31 állam – leginkább a közép-nyugaton és délen – tiltja az egyneműek házasságát, hat állam és Washington D.C. elismeri, a maradék 13 államban – főként a csendes-óceáni part mentén – pedig az együttélés valamely egyéb formáját legalizálták.

A „meccs” még messze nem dőlt el. Tavaly szövetségi bírók több esetben is alkotmányellenesnek találták a DOMA egyes részeit, vagy adott esetben az egész törvényt. Ezt követően az Obama-adminisztráció bejelentette, hogy nem áll ki a továbbiakban a törvény mellett, bár a szövetségi hatóságok a jövőben is kötelező érvényűnek tekintik majd. Márciusban a demokraták mindkét házban törvényjavaslatot terjesztettek be a házasságvédelmi törvény visszavonása érdekében. Az elnök és stábja előszeretettel helyezi előtérbe az eddigi legkézzelfoghatóbb eredményét. 2010 decemberében sikerült eltöröltetni a Kongresszusban a nyíltan homoszexuális személyek katonai szolgálatát tiltó törvényt.

A választási kampány közeledtével a frontok újra rendeződnek. Ennek tudható be a két new englandi állam színváltása is. A republikánus jelöltek viszont keményen kitartanak a homoszexuális házasságok elleni harcban, és attól sem riadnak vissza hogy hivatalba kerülésük esetén eltöröljék Obama eddigi eredményeit. Hét jelölt közül öt akár odáig is elmenne, hogy a homoszexuálisok elleni diszkriminatív törvényekkel módosítanák a szövetségi alkotmányt.

A homoszexuálisok, leszbikusok, biszekszuálisok és transzszexuálisok közösségén (LGBT) kívül az emberi jogi szervezetek is azt várják Obamától, hogy bátrabban álljon ki az ügyért, mert a diszkrimináció bármely formája nemzeti ügy, nem állami. A leggyakrabban felhozott analógia a különböző rasszok közötti házasságot tiltó törvény, amit 1967-ben törölték el az utolsó államban is.

New York emblematikus hely a homoszexuálisok diszkrimináció-ellenes harcában. 1969. június 27-én a New York Greenwich Village városrészében található Stonewall Inn nevű szórakozóhelynél a homoszexuálisok szembeszálltak az őket zaklató rendőrökkel, és napokig tartottak az összetűzések. LZ Granderson a CNN New York-i újságírója szerint már rég nem az elvekről van szó. Obamának egyszerűen egy stratégiai játékot kell folytatnia. Kampánypénzgyűjtő körútján Obama éppen a törvényhozási vita idején járt New Yorkban az ottani LGBT donoroknak szervezett gyűlésen. Rá egy napra, fogadást tartottak a Fehérházban a homoszexuális büszkeség hónapja alkalmából. Obama viszont nem mehet túl messzire, mert nyernie kell néhány olyan kulcsfontosságú államban is, ahol tiltják az egyneműek együttélésének bármilyen formályát.

Másrészről, éppen a republikánusok heves támadásai miatt a demokratáknak nem kell sokat tennie, hogy megszerezze az LGBT szavazatokat, jóllehet  hiba lenne figyelmen kívül hagyni, hogy az 2008-as elnökválasztás alkalmával a homoszexuálisok 25%-a szavazott a republikánusokra, mondja a szakértő.

Jogi aspektus

A látványos propagandaszólamok helyett az Obama-adminisztráció jogi úton igyekszik megragadni a problémát. A fent említett jogi disszonancia miatt az egynemű párok sok anyagi és jogi természtű előnytől eshetnek el. Például a szövetségi törvény alapján az özvegynek nem kell megfizetnie a 35% örökösödési illetéket házastársa halála után, vagy például sok biztosító kedvezményt nyújt a házasságban élő ügyfeleknek, de szó lehet olyan hétköznapi esetekről is, hogy a korház kit értesíthet legközelebbi hozzátartozóként.

Az elnök és stábja azt a jogi kiskaput igyekszik kihasználni, amely szerint az államnak bizonyítania kell, hogy azért tiltja az egyneműek házasságát mert ezzel fontos állami érdeket véd. Ennek megállapítására szigorított felülvizsgálatot rendelhetnek el a már meglévő törvények esetében, és ez idáig még egyetlen ilyen jellegű tiltótörvény sem állta ki ezt a próbát.

Dévai Dóra

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »