Kiemelt figyelmet kap a közép-amerikai drogfolyosó

Amióta létezik kábítószer-kereskedelem, az amerikai országok azon vitatkoznak, hol és milyen módon lehetne tetten érni a felelősöket és megfékezni az illegális tevékenységüket. A közép-amerikai „drogfolyosót” ráadásul már fegyvernepperek és embercsempészek is használják, miközben egyre bonyolultabban követhető kapcsolatrendszereket építenek ki.

Közép-Amerika az a földnyelv, amely összeköti Észak- és Dél-Amerikát, s mely a kábítószer- és fegyverkereskedelem tranzitterületévé is vált az elmúlt évtizedekben.

Noha az országok eddig javarészt egymásra próbálták hárítani a megelőzéssel járó felelősséget, felismerték, hogy a határokon átnyúló nemzetközi bűnözés megfékezése kormányközi összefogást igényel. Az együttműködés megerősítése és egy új, minden eddiginél ambiciózusabb biztonsági terv kidolgozása volt a múlt héten Guatemalában rendezett Biztonsági Konferencia célja.

Az ENSZ felmérése alapján a háborús zónákon kívül Közép-Amerika a világ legerőszakosabb térsége. A 45,7 millió fős lakosság fele szegénységben él, a leginstabilabb ország pedig Honduras, aki a nyugati félteke második legszegényebb országa Haiti után. Földrajzi és szociális helyzetének köszönhetően Honduras lett a fegyvercsempészet, a kábítószer- és emberkereskedelem elsődleges tranzitországa.

Hatékonyságvizsgálat

A guatemalai konferencia fő kérdése nem az volt, hogy elegendőek-e a segélyek a régió számára a kábítószer-kereskedelem elleni harcra, hanem, hogy vajon a leghatékonyabb mértékben használják-e fel azt az országok?

Mindegyik állam tisztában van a saját erősségeivel és a gyengeségeivel, mindenkinek megvannak a maga prioritásai, így a feladatuk az lesz, hogy kidolgozzanak egy nekik legjobban megfelelő stratégiát; a források számukra legkedvezőbb elosztásával olyan képességeket építsenek ki, amelyekkel gyorsan tudnak reagálni a biztonsági kihívásokra.

„Ez óriási feladat, a megoldás nem csak a források elosztásában rejlik, hanem a hatékony intézményi koordinációban is. Ez azonban nehézkes.”-mondta Michael Shifter, az Amerika- Közi Párbeszéd elemzőközpont igazgatója. A korrupció fellazítja az intézményi kereteket, amely így nem tud hatékonyan működni.

„A megoldás kulcsa, hogy a donorországok magasabb fokú fegyelmet és együttműködést igényeljenek a közép-amerikai országoktól a támogatásért cserébe.” – mondta Ada Isacson a WOLA, a latin-amerikai ügyekért felelős washingtoni iroda vezetője.

A konferencián egy ambiciózus, két pilléren nyugvó biztonsági stratégiát fogadtak el az államok, mely egyrészt a régió egységének erősítéséből, másrészt új források szerzésésből, és a meglévők hatékony felhasználásából áll.

A találkozón Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kiemelte, fontosnak tartja, hogy az USA mellett a helyi nagyvállalatok vezetői és a politikai elit is a kormányok teljes jogú partnereiként vegyenek részt a biztonsági háló kiépítésében. Noha az északi „nagy testvér” egyre inkább önállóságra buzdítaná a régió országait a finanszírozás terén, a közép-amerikaiak nem szívesen „engednék el kezét”. Felismerték ugyan, hogy a nemzetközi szervezett bűnözés ellni harcban régiós összefogás szükséges, ez azonban nem csak rajtuk, tranzitországokon múlik. Ha a végső fogyasztók csökkentenék a keresletüket a kábítószer iránt, a kínálat is csökkenne, így megoldódhatna a probléma. –érvelnek.

Forrástanulmány

Habár az USA a helyi tehetős réteg bevonásával megosztott felelősséget szeretne elérni a

régió biztonságának kiépítésében, Hillary Clinton maga is elismerte, hogy hazája a legnagyobb fogyasztó, így nem teheti meg, hogy teljes egészében megvonja támogatását a térségtől. A Közép Amerikai Regionális Biztonsági Kezdeményezésen (CARSI, Central America Regional Security Initiative) keresztül az USA 300 millió dollárt biztosít a régiós országoknak a szervezett bűnözés elleni harcra. Az amerikai forrást az államok a legmodernebb technológiával felszerelt új rendőri egységek, hírszerző és elhárító tisztek kiképzésére, valamint adóreform bevezetésére költik.

Luis Alberto Moreno, az Amerika-közi Fejlesztési Bank elnöke bejelentette, az intézmény a következő két évben 500 millió dollárral járul hozzá a szervezett bűnözés megfékezéséhez. Ezen felül a Világbank egymilliárd dollárral támogatja a kezdeményezést, melyben kisebb szervezetek is részt vesznek.

A régió országainak összesen 6,5 milliárd dollár áll rendelkezésükre ahhoz, hogy harcoljanak „az erőszak minden formája” ellen. Az ENSZ fejlesztési Programja (UNDP) adatai alapján az elmúlt öt évben Közép-Amerika 4 milliárd dollárt költött a meglévő biztonsági háló és az igazságszolgáltatás kiépítésére, ehhez képest most mintegy 60%-kal több forrásbóll gazdálkodhatnak.

Megoldási javaslatok

A Costa Rica-i elnöknő, Laura Chinchilla figyelmeztetett, hogy a régió kezd a brutális szervezett bűnözés fellegvárává válni, ez pedig lassan már a demokratikus alapokat is kikezdi.

Chinchilla szerint egy olyan kompenzációs alapot kellene létrehozni, amelyhez a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatba hozható országok járulnak hozzá, legnagyobb mértékben pedig a fogyasztók. Egy kilogramm kokain ára Kolumbiában ezer dollár, Guatemalában már 13 000 dollárba kerül; mire az USA-ba eljut, felmehet az ár akár 30 000 dollárig is, Európában pedig még drágább, nagyjából 160 000 dollárba kerül a számítások szeirnt. A kompenzációs alapba az értéknövekmény egy része kerülne, felette az államok szigorú ellenőrzési mechanizmust alakítanának ki.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök – korábbi védelmi miniszter – a pénzmosás és a maffia elleni regionális összefogásra helyezte a hangsúlyt. Santos a bűnszervezetek tevékenységének megfékezésében az elhárításnak szán kiemelt szerepet az eddigi kolumbiai tapasztalatok alapján, hiszen ők képesek az ellátási láncba beépülve, annak minden tagjáról információt szerezni a termelőktől a kereskedőkön, a pénzmosókon, a szállítókon át a fogyasztókig bezáróan. A nemzetközi koordinációval, a tapasztalatok és az infrormáció megosztásával képesek lennének a régió országai arra, hogy összehangolt akciót indítsanak ellenük.

Az USA javaslata alapján az intézményi háttér kiépítése lenne a legfontosabb a szervezett bűnözés elleni harcban, amely a rendőrség erőinek fejlesztését, az emberi jogok védelmét és a társadalom bizalmának kiépítését foglalja magában.

Noha az általános jellegű amerikai javaslatnál konkrétabb akciótervre lenne szükség, az Egyesült Államokban is egyre több pénzt emészt fel a szervezett bűnözés elleni harc. Az USA ezért óvatosan megpróbál kihátrálni, és a régiós vezető országoknak delegálni a feladatai egy részét.

Nem kétséges azonban, hogy a régió stabilitásának helyreállításához az Egyesült Államok tevékeny támogatására, a  drogkereslet csökkentésére és a latin-amerikai országok összehangolt stratégiájára egyaránt szükség van.