Megkezdődtek az izlandi csatlakozási tárgyalások

Megkezdődtek az európai uniós csatlakozási tárgyalások Izlanddal. A szigetország a 35 fejezetből négy fejezetet nyitott meg az első tárgyalási fordulón, kettőt pedig már le is zárt. Izland rövid tárgyalási periódussal számol, 2012 nyarára az összes dossziét megnyitná.

A közbeszerzési, az információs társadalom és média, a tudomány és kutatás, valamint az oktatás és kultúra fejezetek megnyitásával megkezdődtek Izland európai uniós csatlakozási tárgyalásai. A hétfői első tárgyalási fordulóban, amely már a második kormányközi konferencia volt az EU és Izland között, a négy fejezetből az utóbbi kettőt már le is lehetett zárni Izlanddal – jelentette be az ülés után Martonyi János külügyminiszter, aki a magyar elnökség nevében a tanácsi tárgyalódelegációt vezette.

A tárcavezető megjegyezte, hogy Izland csatlakozási tárgyalásai nem olyanok lesznek, mint amilyeneket az elmúlt években lehetett látni, a szigetország ugyanis tagja a Schengen-övezetnek, az Európai Gazdasági Térségnek, és ezen kívül is számos tekintetben együttműködik az EU-val, mitöbb alkalmazza is a jogszabályait. Ennek megfelelően az izlandi ambíciók is komolyak.

Az északi állam külügyminisztere a tárgyalási forduló után azt mondta, az a céljuk, hogy a 35 tárgyalási fejezet felét még az év végéig megnyissák, köztük az Izland számára rendkívül kényes halászati és mezőgazdasági dossziét, a többi fejezetről pedig 2012 első felében, még a dán elnökség végéig elkezdhessenek tárgyalni. Ezen nem kívánt túlmenni Össur Skarphédinsson, tehát a csatlakozási tárgyalások lezárásának, valamint az ország majdani EU-csatlakozásának időpontját nem kívánta megbecsülni.

A csatlakozási tárgyalások során a 35 fejezet megnyitásának és lezárásának is komoly, számszerű célokat, és konkrét intézkedéseket előíró feltételei vannak. Ezért is tartja az izlandi külügyminiszter felkészültnek a szigetországot az európai uniós tagságra, emellett előrevetítette, hogy milyen tempóban és ütemben fog Izland tárgyalni a jövőben. Martonyi János nem tartja irreálisnak az izlandi forgatókönyvet.

A szigetország több szempontból is egyedinek számít a tagságra aspiráló országok között. Az EU-joganyag részleges alkalmazása és a fejlettség mellett nehezítheti az európai uniós csatlakozási folyamatot az európai unióstól radikálisan eltérő halászati politikája, valamint Reykjavíknak meg kell küzdenie a lakosság nem egyértelmű preferenciáival is.

Az izlandi külügyminiszter a halászattal kapcsolatban kemény egyeztetésekre számít. Össur Skarphédinsson azt mondta, „ez az első alkalom, hogy az EU egy olyan országgal tárgyal, amelynek fontos a halászat”. A szigetországnak vélhetőleg fel kellene hagynia a bálnavadászattal, és a felségvizeire kellene engednie uniós tagországok hajóit. Stefan Füle bővítési biztos ezzel kapcsolatban nem lát olyan problémát, „amit ne tudnánk megoldani”.

Az izlandi gazdaság 5 százalékát kitevő, és ezért tabutémának számító halászati politika lényegében egyedüliként blokkolta az elmúlt évtizedekben Izland EU-közeledését, a gazdasági válság kirobbanása viszont olyan súlyosan érintette Izlandot, hogy az akkori kormány úgy döntött, az eurózóna tagjaként stabilabb gazdaságpolitikát folytathatna Reykjavík. A lakosság általános EU-ellenessége miatt már akkor felvetették szakértők, hogy „Izland kérheti a felvételét, de sosem fog eljutni a tagságig, pedig nem tartana nekik sok ideig”.

Össur Skarphédinsson ezzel kapcsolatban azt mondta, mindenféleképpen népszavazást rendeznek majd a csatlakozásról, hozzátette, „az izlandi állampolgárok most még nem készek arra, hogy véleményt mondjanak, ők is arra várnak, hogy megtudják, mi lesz a halászattal”.

Szakértők szerint az Icesave-ügye is nehezítheti és lassíthatja az uniós csatlakozást, jóllehet, a tárgyalásokhoz nem kapcsolódik hivatalosan a téma. Az izlandi állampolgárok áprilisban másodszor is elutasították népszavazáson Nagy-Britannia és Hollandia kártérítési igényét, amelyet az izlandi bankrendszer 2008-as összeomlása miatt nyújtottak be Reykjavíknak a brit és holland bankbetétek elvesztése miatt.