Boriszov akcióba lendült Brüsszelben

Miniszterelnökhöz illően Bojko Boriszov az Európai Tanács júniusi ülésén megvédte Bulgária nemzeti érdekeit a schengeni csatlakozást és a gazdaság stabilizálását illetően. A schengeni zóna jövőbeni bővítése szigorúbb feltételekhez lesz kötve, ugyanakkor Boriszov kezdeményezésére az újonnan elfogadott feltételek már nem fognak vonatkozni Bulgáriára és Romániára. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso megdicsérte a bolgár kormányfőt hatékony költségvetési politikájáért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért. A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) első embere értékelte a görög helyzetet is.

Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői elfogadták a schengeni zóna bővítési feltételeinek megszigorítását, mely szerint a jövőben alapvető követelmény lesz a szorosabb politikai bizalom megléte a tagországok és a csatlakozni kívánó államok között. A schengeni övezetet megreformáló közös határozat engedélyezni fogja a belső határellenőrzést, valamint szigorúbban fog fellépni a megnövekedett észak-afrikai migráció ellen.

Egy holland kezdeményezés szerint ugyanakkor fundamentális változások is szükségesek az övezetről szóló jogi normákban.

A holland lépés komolyan veszélyeztette a 2007-ben csatlakozott tagállamok azon óhaját, hogy 2011 őszén az Európai Tanács már konkrét dátumot tűzzön ki a két ország csatlakozását illetően. Bojko Boriszov felismerve ezt a tényt kezdeményezte a záróokmány olyan módosítását, hogy ez a kitétel ne vonatkozzon a két balkáni tagállamra. Köztudottan a tagállamok közül Németország, Franciaország, Dánia, Finnország és Hollandia ellenzi az övezet további bővítését, ugyanakkor az Európai Parlament kielégítőnek minősítette Bulgária felkészültségét és zöld utat adott a mielőbbi csatlakozásra.

Boriszov a sajtónak adott nyilatkozatában felhívta az Európai Unió vezetői figyelmét arra, hogy szeptemberben számít a végső csatlakozási dátumra. A belügyminiszterek június 9-én úgy döntöttek, hogy előbb megvárják az Európai Bizottság júliusi monitoring jelentését az ország belügyi és igazságügyi felkészültségéről. Franciaország és Németország, a közösség két legbefolyásosabb tagállama szerint a bolgár (és román) bíróságok segítséget nyújtanak az illegális migráció és csempészet akadálytalan működéséhez.

A tényleges törvénytervezet életbelépésére várhatóan két évet kell várni. A reform alapján addig létrehozzák az európai ki- és beléptető rendszert valamint a regisztrált légi utasok programját. Különös figyelem fogja övezni az Európai Határőrizeti Ügynökség (FRONTEX) operatív tevékenységének kiterjesztését a jövőben. „Minden eljövendő vita a schengeni övezet határainak megerősítéséről már nem fogja érinteni Bulgáriát és Romániát” –nyilatkozta elégedetten Boriszov.

Az uniós csúcs második napján Boriszov bemutatta az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosonak a Pénzügyi Stabilitási Paktum részleteit, a hazai költségvetés konszolidálásának tervezett lépéseit és a kormány belügyeket érintő intézkedéseit. A portugál vezető felettébb elégedett volt a hallottakkal és kiemelte, hogy Bulgária valamennyi gazdasági mutatója élvonalbeli az unión belül az Eurostat adatai szerint. A csúcson Boriszov tárgyalt brit kollégájával, David Cameronnal, aki várhatóan látogatáson vesz részt Szófiában az év végén. A bolgár kormányfő tárgyalt Traian Basescu román elnökkel a román hatóságok által múlt héten lefoglalt bolgár halászhajó ügyében, valamint találkozott Jeorjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel is.

„Nem tetszik nekik, hogy Bulgária lekörözte szomszédait. Mindenki keresztbe tenne nekünk. Nem is tudom ők (szerk. Görögország) hány éve vannak már az EU-ban, s csak 27 százalékot tudtak implementálni az uniós támogatásokból, a kormányzásom alatt mi már 20 százaléknál tartunk” – nyilatkozta Boriszov, aki szerint az Európai Unió csak irigységből szeretné leváltani a támogatásokat kezelő bolgár szakembereket. Egyes hírek szerint Brüsszelből külföldi megbízottakkal váltanák le a Bulgária támogatásainak ügyintézését végző hazai szakembereket.

„Mindannyian azon a véleményen vagyunk, hogy Európának ki kell segítenie görög szomszédjainkat. Bárki legyen Görögország miniszterelnöke, meg kell hoznia a stabilizálást elősegítő döntéseket” – a kormányfő szerint Andonisz Szamarasznak, az Új Demokrácia ellenzéki görög párt vezetőjének le kell vonnia a konzekvenciákat és támogatnia kell a kormány megszorító intézkedéseit.