Mégsem szakad a zöld párt

Sikerült megegyezniük a német Zöldeknek a kereszténydemokrata-liberális kormány atomenergia-politikai terveivel kapcsolatban: bár a rendkívüli pártkongresszust heves viták előzték meg, a küldöttek végül úgy határoztak, elfogadják a koalíció törvénytervezetét. Angela Merkel kormánya a tervek szerint csütörtökön bocsátja parlamenti szavazásra azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Németország 2022-re teljes mértékben megszüntesse az atomenergia használatát. A Zöldek egy része előzetesen továbbra is követelte a párt azon törekvését, hogy a koalíció terveivel ellentétben, 2017-ig valósuljon meg ez a folyamat.

Rendkívüli pártkongresszust tartottak szombaton a Zöldek annak érdekében, hogy előzetes döntés szülessen a CDU/CSU-FDP alkotta kormánykoalíció atomenergiaügyi törvénytervezetével kapcsolatban. A küldöttek határoztak: elfogadják a pártvezetés indítványát, miszerint az jövő heti parlamenti szavazáson „igennel” szavaznak majd a jelenlegi kormány tervére, melynek értelmében Németország 2022-ig minden atomerőművét leállítja. Az indítvány azonban tartalmazza azt a javaslatot is, amely szerint az energiaügyi fordulat további hat, a megújuló energiák kiépítésével kapcsolatos törvénytervezetét a zöld párt elutasítja. A pártvezetés indítványával szemben olyan javaslatok is felmerültek, amelyek szerint a párt elutasítaná a kormánykoalíció javaslatát, annak érdekében, hogy az atomenergia mellőzésére már 2017-től kerüljön sor. A Zöldek eddig a korábbi dátumot követelték. Miután a küldöttek határoztak megkezdték a tanácskozásokat közel száz módosító javaslatról, ugyanis annak ellenére, hogy a párt egyet ért a kereszténydemokraták és liberálisok azon tervével, hogy mielőbb meg kell szüntetni az atomenergia használatát, más elképzeléseket vall annak módjáról. Claudia Roth pártelnök szavaival élve, Merkel „bejelenti a nagy fordulatot, azonban csak félszívvel kezdi meg a megújuló energiák kiépítését”.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint Roth közölte, hogy „a törvény a Zöldek sikere is”. A Zöldek lehetséges hozzájárulása a kormány terveihez azonban nem jelent „biankó csekket” a kormányzat számára. Egy erős zöld pártra szükség van, „ugyanis az energiapolitikai fordulat épp most kezdődött el”- folytatta Roth. Amennyiben a Zöldek a szövetségi választások után kormányzati hatalomra tesznek szert, az energiaellátás átszervezésének érdekében további lépésekért fognak harcolni, jelentette be a politikusnő. Más források szerint Roth úgy fogalmazott, hogy „sikerünk katasztrofális vereség az atompártok számára”.

A párt frakcióvezetője, Jürgen Trittin is egyértelműen fogalmazott: „Kényszerítettük Angela Merkel kancellárt, hogy 180 fokos fordulatot vegyen”. Trittin hangsúlyozta, hogy „nem lenne hiteles, ha saját indítványaink, saját törvénytervezeteink ellen szavaznánk”. Fontos szavak hangzottak el egy esetleges kereszténydemokrata-zöld, adott esetben liberális szövetséggel kapcsolatban: a frakcióvezető ugyanis közölte, hogy „nem velük akarunk kormányozni, hanem maradéktalanul le akarjuk váltani őket”.  A párt szombati döntését heves párton belüli viták előzték meg: a párt egy része, főként a párt ifjúsági szervezete és baloldali szárnya ugyanis követelte, hogy az atomenergia teljes leépítésének folyamatát 2017-ig kell befejezni. A zöld párton belül azt is nehezményezték, hogy Merkel nem tárgyalt a Zöldekkel az atomenergia-ügyi fordulatot illetően. A kérdés a pártvezetés szempontjából szerencsésen oldódott meg: egy pártszakadás atomenergia-ügyben ugyanis beláthatatlan következményekkel járt volna a megerősödött párt számára.

A Zöldek mostani helyzete több probléma, kérdéskör szempontjából is érdekes: egyfelől természetesen érdekes abból a szempontból, hogy a Zöldek támogatása, népszerűsége tavasz óta eddig szinte nem látott magasságokba ugrott fel. Az eddig kisebb pártnak számító Zöldek népszerűsége most már jó ideje vetekszik a szociáldemokrata pártéval, ezáltal olyan pozícióba helyezve a pártot, amelyre talán saját vezetői sem számítottak. Az eredetileg protesztpártként induló Zöldekből így harmadik, vagy akár második erő vált, amely természetesen a formáció további stratégiáira komoly kihatásokkal lesz, illetve van. Annak ellenére ugyanis, hogy az időszerű szövetségi választásokat 2013-ra tervezik, a német pártok már most elkezdték a helyezkedést. Emellett pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy adott esetben akár előrehozott választásokra is sor kerülhet. A felmérések szerinti nagy népszerűség Baden-Württemberg tartományban realizálódott is: a Zöldek ugyanis első ízben állíthattak tartományi miniszterelnököt, amely által most lehetőségük nyílt arra, hogy megmutassák, az eddig tartományi és szövetségi szinten kisebbik koalíciós partnerként működő párt kormányvezetői pozícióban is megállja a helyét.

Egy másik kérdés szintén érdekes: mi történik akkor, ha egy pártnak kvázi „elveszik” a főtémáját, jelen esetben az atomenergiát? A Zöldek ugyanis feltehetően az atomenergiához való hozzáállásuk miatt (is) tudtak szert tenni az ugrásszerűen megnőtt népszerűségre. Mint láthattuk, Claudia Roth és Jürgen Trittin is igyekszik hangsúlyozni azt, hogy a zöld pártnak is volt hatása a CDU/CSU-FDP kormány terveire. Emellett persze nehéz jó stratégiát találni, hiszen az eddig, pont ebben az ügyben támadott kormányoldal gyakorlatilag megvalósítja az ellenzék egy elképzelését, illetve annak egy részét. Természetes reakció az, hogy ellenzékiként a Zöldek azt hangsúlyozzák, hogy a folyamat során sok módosításra, javításra van szükség. A pártvezetés nem véletlenül döntött úgy, hogy elfogadtatja a koalíció tervezetét képviselőivel, hiszen, ahogy ezt Trittin is megfogalmazta, nem lenne hiteles az, ha a párt saját törekvéseinek mond ellent. A párton belüli vita is jól mutatja azt, hogy szükség van arra, hogy egy ellenzéki párt ne értsen teljesen egyet a kormánypártokkal. Bár ez a Zöldek esetében érdekes helyzetet teremt: a párt egyes vezető politikusai úgy gondolják, akár lehet is esély a kereszténydemokratákkal való szövetségre, míg mások hevesen elutasítják azt. 2013-ig azonban sok víz lefolyik még a Dunán, a szövetségi választási kampányig és választásokig csupán találgatni lehet arról, hogy a Zöldek mely vonalat követik majd a kereszténydemokratákkal kapcsolatban.

Balog Anna

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »