Az olajfogyasztók a sarkukra álltak

Június első felében az OPEC-csúcson a szaúdiak és az öböl-menti államok legnagyobb igyekezete ellenére az Irán-vezette tábor kerekedett felül, és a kartell tagjai úgy döntöttek, hogy nem tesznek eleget a nagy olajfogyasztók követelésének, és nem növelik meg kitermelésük mértékét, hogy ezáltal lejjebb nyomják az olajárakat.

A héten azonban számos olajfogyasztó állam úgy döntött, hogy ha az OPEC nem segít, akkor segítenek ők magukon. Hét fejlett ország ugyanis bejelentette, hogy stratégiai tartalékaiból rekordmennyiségű, 60 millió hordónyi kőolajat szabadít fel a következő hónap folyamán. A kezdeményezést az Egyesült Államok vezette, a felszabadítandó tartalékok 50 százalékát adva. Washington mellett ugyanakkor olyan államok is stratégiai tartalékaik bizonyos százalékának feloldása mellett döntöttek, mint Japán, Dél-Korea, Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország. Míg az ázsiaiak a 60 millió hordónyi feloldás 20 százalékát vállalták, addig az európai államok szolgáltatják a fennmaradó 30 százalékot. Habár az érintett országok Kínát is megkeresték, az egyelőre kérdéses, hogy a világ második legnagyobb olajfogyasztója is csatlakozik-e majd az akcióhoz.

Az olajárak ugyanakkor Kína támogatása nélkül is jelentősen csökkentek, a Financial Times adatai szerint csak a bejelentés hírére 7 százalékpontot zuhantak. A hónap folyamán fokozatosan mérséklődő árak így most a június eleji 120 dollár/hordós árhoz képest már 105 dolláron vannak.

Székhelye Párizsban található, és jelenleg 28 tagállama van. Az európai államok többsége mellett Ausztrália, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Törökország és Új-Zéland is tagja. A szervezet ugyanakkor állandó konzultációt folytat Kínával, Indiával és Oroszországgal is.

Működési mechanizmusát tekintve, az IEA alapvetően egy politikai tanácsadó testület, mely megszabja a kötelező stratégiai tartalékok mértékét. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint minden tagállam köteles az előző évi nettó importjának megfelelően 90 napra elegendő stratégiai kőolaj-tartalékot tárolni.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) történetében ez volt mindössze a harmadik alkalom, amikor a stratégiai kőolaj-tartalékok bizonyos százalékának feloldásáról döntöttek (az elsőre az 1991-es Öböl-háború idején, a másodikra a 2005-ös Kathrina-hurrikán idején került sor). Az IEA alapvetően azzal indokolta mostani döntését, hogy a líbiai kőolaj-kitermelés kiesésével – ez becslések szerint napi 1,5 millió hordónyi hiányt jelent a világpiacon – és a nyárra várható fogyasztás megugrásával további drasztikus árnövekedéstől tartottak, ami már komolyan veszélyeztette volna a fejlett államok gazdasági válságból való kilábalását.

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, Steven Chu hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben szükségesnek látják, további hasonló intézkedések várhatóak a jövőben. Eddig ugyanis a líbiai válság miatt nagyjából összesen 140 millió hordónyi olaj esett ki a világpiacról, amit ugyan a szaúdiak többé-kevésbé pótoltak, de az áremelkedést mégsem tudták megakadályozni. Éppen ezért itt volt az ideje, hogy a jelenleg rekordmennyiségű 727 millió hordónyi stratégiai kőolaj-tartalékkal bíró Egyesült Államok is tegyen valamit az árak mérséklése érdekében.