Lekapcsolták a legnagyobb mexikói drogkartell fejét

Kedden elfogták az ország legveszélyesebb drogbandájának, a La Familia egyik feltételezett vezetőjét. José de Jesus Mendez Vargast – akit sokan csak „Majom” (El Chango) becenéven ismertek – Aguascalientes államban kerítette kézre a mexikói hatóság. Korábban a főügyészség mintegy 30 millió pezót (500 millió forintot) ajánlott a nyomravezetőnek.

A nemzetbiztonság szóvivője, Alejandro Poire kedden bejelentette: Mendez kézre kerítésével a La Familia „legfelsőbb vezetőjét” sikerült hatástalanítani. „A drogháború kezdete óta ez volt az eddigi legnagyobb csapás a bűnbanda számára” – fogalmazott a szóvivő.

A mexikói elnök, Felipe Calderón Twitteren keresztül üdvözölte Mendez elfogásának hírét. „Hatalmas csapás ez a kartellnek. Az egyik legkeresettebb bűnözőt kapcsolta le a rendőrség. Gratulálok!” – írta mikroblogjában az elnök.

Korábban a mexikói főügyészség mintegy 30 millió pezót (500 millió forintot) ajánlott a nyomravezetőnek. Mendez egyébként a drogcsempészet mellett emberrablásokban és gyilkosságokban is részt vett.

A keddi akció során további 21 gyanúsítottat vettek őrizetbe a hatóságok, akik egytől-egyig rajta voltak a „legveszélyesebb bűnözök” listáján. A rendőri bevetésnek sem halálos áldozata, sem sérültje nem volt – mondta el a szóvivő.

A BBC által megkérdezett szakértő szerint a vezető elfogása nem befolyásolja jelentősen a szervezett bűnözést: „A hatás csak korlátozott lesz: a drogok maradtak, a zsarolás megmaradt, sőt az emberrablások is”.

Az öt levágott fej

A La Familia közel egy évtizede kezdte meg működését Michoacan állam területén. A banda azonban igazán nagy nyilvánosságot csak 2006-ban kapott, amikor öt levágott fejet dobtak egy szórakozóhely táncterének közepére. A testrészek egy rivális szervezet tagjaitól származtak. A mellékelt üzenetben pedig ez volt olvasható: „Csak az hal meg, akinek meg kell halnia”.

A közbiztonságért felelős államtitkár szerint Mendez feladata a bandához csatlakozó új drogfutárok kiképzése, illetve az USA-ba irányuló csempészet irányítása volt. A többi vezetővel karöltve, ő volt az, aki segített kiterjeszteni a La Familia fennhatóságát más mexikói államokra is.

A lakosság megfélemlítésével, és a nem a kartellnek dolgozó drogfutárok megadóztatásával képesek voltak kiszorítani a helyi vetélytársakat. A La Familia egyébként közismert a rendkívüli erőszakosságáról és a csoporton belüli különleges szabályrendszeréről.

Erős vallási motívum

Tavaly a mexikói rendőrség egyébként lelőtte azt a Nazario Moreno Gonzalezt, akit addig a banda „spirituális vezetőjeként” tartottak számon. Ennek ellenére a kartell ideológiája továbbra is szigorú maradt. „Drog- és alkohol-fogyasztásáért például azonnali kizárás jár, ezzel is növelve a tagok érzelmi kötődését. A kiképzés alatt szigorú morális elveket sajátítanak el a zöldfülűek. Ennek célja egyrészt a futárok távol tartása a kábítószerektől és az alkoholtól, másrészt később úgymond családtagokká is nyilvánítják őket” – fogalmazott egy 2009-ben elfogott, állítólagos La Familia kiképző.

A fentieket alátámasztani látszik, hogy az amerikai drogelhárítás szerint is „erős vallási kötődést mutat” a csoport. A banda, legalábbis elméletben, valamiféle Robin Hood mentalitást képvisel – vegyünk el a gazdagoktól és adjuk a szegényeknek. Másrészt úgy gondolják, hogy ők Isten parancsait követik – állítják a szakértők. Valóban sokszor adnak Bibliát, vagy pénzt a helyi iskoláknak.

Az amerikai hírszerzés szerint a kartell „részt vesz a metamfetamin előállításában is, amit később az Egyesült Államokba exportálnak, természetesen csak a kokain és marihuána után” – fogalmazott az USA drogelhárítási hivatala.

Calderón elnök drogellenes háborúja miatt az elmúlt időszakban több tüntetés is kirobbant az országban. Pártja, a Nemzeti Akciópárt népszerűsége pedig folyamatosan csökken. Az elnök hivatalba lépésekor meghirdetett „háborúnak” egyetlen célja van: felszámolni az állammal nyíltan szembeszálló nagyhatalmú drogkartelleket. A lassan öt éve tartó vérontásban több mint 34 ezer ember halt meg.

A drogháború öt véres éve

A mexikói kormány januárban hozta nyilvánosságra legfrissebb jelentését, miszerint az utóbbi négy év során, drogcsempészettel összefüggésben 34 612 embert gyilkoltak meg a latin-amerikai országban. Ez a szám tartalmazza a feltételezett bandatagokat, a fegyveres erők embereit, sőt az ártatlan áldozatokat is. A tavalyi jelentés még négyezer halottal kevesebbről számolt be.

A legvéresebb év a 2010-es volt, több mint 15 ezer kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos áldozattal. A kormány szerint az elhúnytak túlnyomó többsége közvetlen kapcsolatban állt valamelyik bűnbandával.

A 2010-es év kiugró adatait sokan a kartellek közti szövetségek felbomlásával magyarázzák. Az egyik legjelentősebb szervezet, az úgynevezett Öböl-kartell (Cártel del Golfo) és korábbi fegyveres végrehajtóik (Los Zetas, akiknek nevük a szervezet megalakítójának rendőri hívójeléből, a Z1-ből eredeztethető) ugyanis eddig ismeretlen okból összekülönböztek. Ennek következménye egy véres bandaháború kitörése lett. Ráadásul tavaly további attrocitások történtek a Sinaloa csoport és a Juarez között is.

A kormány adatbázisa meghökkentő módon a különféle halálnemekre vonatkozólag is rendelkezik információkkal. A leggyakoribb kiváltó ok a kínzás okozta halál volt, amit 30.913 esetben állapítottak meg a hatóságok. A maradék 3 153 úgynevezett „konfrontáció”, illetve fegyveres harc során húnyt el. A legkisebb szám, 546 fő egyszerűen „agresszió áldozata lett” – fogalmaz a tanulmány.

A hatóságok nagyjából hét nagyobb és számos kisebb bandáról tudnak. A köztük lévő szövetségek a csempészeti útvonalak mentén alakulnak ki. A legismertebb kartellek közé tartozik a Beltrán-Leyva, a La Familia, a Golfo, a Juárez, a Sinaloa, a Pacífio Sur, a Tijuana, a Los Negros, és a Los Zetas.