A magyarokon csattanhat a szlovák hivatalbezárási hullám

A körzeti hivatalok csökkenésének híre már januárban felkavarta a szlovákiai magyar sajtót. Akkor alaptalannak tűntek a híresztelések. Most azonban a Szlovák Belügyminisztérium határozottan a körzeti hivatalok csökkentését tervezi, köztük három intézmény felszámolását magyar lakta térségben: a szenci, a Kassa-vidéki és a párkányi körzeti hivatalét. De mi köze a leépítéseknek a magyar kisebbségi jogokhoz?

A Szlovák Belügyminisztérium frissen nyilvánosságra hozott tervezetében négy körzeti hivatal megszüntetése szerepel: a szenci, a bazini, a párkányi és a Kassa-vidéki hivatalé. A hivatalok összevonása a korábbi tájékoztatás szerint költségvetés-csökkentési okokból indokolt. Natália Hatalová, a minisztérium sajtóosztályának munkatársa az Új Szónak elmondta: a tervezet kidolgozásánál a régióbeli munkanélküliség nagysága és a földrajzi távolság volt a legfontosabb kritérium. Tehát csak ott szüntethetnének meg hivatalt, ahol alacsonyabb a munkanélküliség és nem kellene sokat utazni a másik körzeti hivatalba – írja az Új Szó.

A tervezet már ebből a szempontból is kifogásolható. A párkányi körzet egyike Szlovákia azon közigazgatási egységeinek, amelyben kimagasló a munkanélküliség. A körzetet magába foglaló érsekújvári járásban 2010-ben 12,48% volt a regisztrált munkanélküliek aránya. Ugyancsak a párkányi szervezeti egység bezárása az, amely komoly távolságok legyőzésére kötelezné a lakosságot: akár 75-80 km-t kellene megtenniük ügyintézés céljából. A párkányi hivatalbezárás tehát nem indokolható a minisztérium által megjelölt okokkal. A körzeti hivatal megszüntetése mégsem érte váratlanul sem a politikusokat, sem a sajtót.

Januárban történt

Már az év elején felröppentek ugyanis olyan hírek, hogy a belügyminisztérium körzeti hivatalok megszüntetését tervezi. A leépítés az ekkori tervek szerint 5 hivatalt érintett volna, amely között már akkor is szerepelt a párkányi. Bár az MKP már januárban tiltakozott a változtatások ellen — lévén a hivatal létrehozását 2004-ben éppen az MKP kezdeményezésére hozták létre —, a bezárásokat ekkor még több irányból is cáfolták. A hivatal vezetője, a Most-Híd tagja, Július Kamanca egyenesen „rémhírnek” nevezte az információt, amit elképzelhetetlennek tartott az alapján, hogy a kormányprogram nem tartalmaz ilyen irányú változtatást. Ezenkívül abból a szempontból is megvalósíthatatlannak minősítette a hivatal-bezárást, hogy azt a kormány-koalícióban ülő Most-Híd semmilyen körülmények között nem támogatná. A tervezetet azonban most maga a Belügyminisztérium hozta nyilvánosságra mint olyan anyagot, amely koalíciós egyeztetés előtt áll. A körzeti hivatalok megszüntetése felvet azonban egy másik szempontot is.

Nyelvhasználati jogok

A hivatalbezárások ügye tekintetében egy másik, szimbolikus kérdés is felmerül. Szlovákiában a kisebbségi  hivatali nyelvhasználat ugyanis települési szinthez van kötve: a kisebbséghez tartozók azokon a településeken használhatják anyanyelvüket, amelyen a kisebbségi lakosok aránya eléri a 20%-os határt. A szlovák parlament által — több hónapos egyeztetés után koalíciós viták közepette — elfogadott új kisebbségi nyelvhasználati törvény ezt az arányt 15%-ra csökkentené abban az eseten, ha azt két népszámlálás is megerősíti. A múlt héten azonban Ivan Gašparovič köztársasági elnök élt halasztó vétójogával, és visszaküldte azt a parlamentnek.

A nyelvhasználat azonban a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatályba lépését követően is települési szinthez kapcsolódik majd, Szlovákia továbbra sem ismeri el területén regionális nyelv létét. A kisebbségi lakosok csak azokban a hivatalokban használhatják anyanyelvüket, legyen az községi vagy járási hivatal, amely legalább 20%-os kisebbségi lakosú városban található. A körzeti hivatalok bezárásánál nem tekinthető ez alapján másodlagos szempontnak, hogy magyar kisebbséghez tartozók veszíthetik el hivatali anyanyelvhasználathoz való jogukat.

Az MKP tiltakozik

Berényi József, az MKP elnöke nyilatkozatot tett közzé, amelyben elfogadhatatlannak minősíti a változtatásokat. „Mind a szenci, mind a párkányi és a kassa-vidéki hivatal megszüntetése azt jelenti, hogy az ügyintézés messzebb kerül az érintett régiókban élő állampolgároktól. Ha a szenci hivatalt Pozsonyba helyezik át, akkor elveszik a Szencen és környékén élő magyaroktól azt a jogot, hogy anyanyelvükön intézhessék hivatalos ügyeiket. A kassa-vidéki hivatal beolvasztása a városi hivatalba ugyancsak azt a végeredményt hozza magával, hogy a magyar ajkú lakosság hátrányos helyzetbe kerül. A Párkányi Körzeti Hivatal megszüntetése esetén lesznek települések, amelyekről 75 kilométer távolságra kell utazni a lakossági ügyintézés céljából. Az sem elhanyagolható tény, hogy Párkány esetében a magyar nyelven történő ügyintézés biztosítottabb, mint Érsekújvárban„- olvasható a nyilatkozatban.

A parlamenten kívüli párt ugyanakkor nemcsak nemtetszését jelezte, de intézkedéseket is foganatosít. Azokban a körzetekben, ahol a hivatal megszüntetését kilátásba helyezték, aláírás-gyűjtést kezdenek, hogy a lakosság támogatását kérjék. „A körzeti hivatalok megmentése érdekében az MKP aláírásgyűjtést kezdeményez az érintett régiókban. Kérjük a lakosságot, védjük meg közösen körzeti hivatalainkat városainkban, őrizzük meg az anyanyelvi ügyintézés lehetőségét.– írja a pártelnök. A Párkányi Körzeti Hivatal megmentése érdekében már megindult az aláírásgyűjtés, Szigeti László és Farkas Iván, az MKP politikusai a tegnapi és a mai napon a hivatal előtt tájékoztatják a lakosokat és kérik támogatásukat a petícióhoz.

A Híd-Most szerint nincs ok aggodalomra

Az MKP-val szemben a Híd-Most óvatosságra int a körzeti hivatalok kérdésében. A párt tegnapi közleményében egyértelművé tette, hogy nem támogatja a hivatal-bezárásokat. „A körzeti hivatalok leépítéséről hivatalos tervezet egyelőre nem került a kormány elé, ám ha ez a közeljövőben megtörténne, a Híd kormánytagjai nem fogják támogatni a tervezetet” – áll a párt állásfoglalásában.

Simon Zsolt, a párt alelnöke azt nyilatkozta: „Amint hivatalossá válik ez a tervezet, javasolni fogjuk, hogy a koalíciós tanácson tárgyaljunk a hivatalok megszüntetéséről. Minden érintettet szeretnék biztosítani arról, hogy a Híd mint kormánypárt mindent el fog követni, hogy a leépítés ne történhessen meg. Amennyiben a belügyminisztérium optimalizálni akarja a körzeti hivatalok számát, tegye ezt ott, ahol a hivatalok megszüntetése tényleg indokolt, és ragaszkodni fogunk hozzá, hogy objektív adatokból induljanak ki a csökkentésnél”- tette hozzá.

Tehát a körzeti hivatalok bezárása még korántsem biztos: a javaslat mögé koalíciós többségnek kellene felsorakoznia, ami a Híd támogatása nélkül nem jöhet létre. Ugyanakkor nem ez lenne az első javaslat, amikor a szlovák-magyar együttélés nevében létrejövő kormánypárt alkuba bocsátkozna — akárcsak az államnyelvtörvény vagy a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását illetően. A hivatal-bezárások, amellett, hogy gyakorlati szempontokkal is nehezen indokolhatóak, szimbolikus üzenetet is hordoznak: újra csökkenhetnek a magyar kisebbség nyelvi jogai.