Túlélte a bolgár kormány a bizalmatlansági szavazást

Bulgáriában a baloldali és liberális ellenzéki pártok biztosan ráéreztek a közelgő köztársasági elnöki választások és a kormány töretlen népszerűsége közötti összefüggésre, ugyanis a parlament nyári szünetét megelőzően immár harmadjára bizalmatlansági indítvánnyal támadtak a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormányra. Ezúttal is eredménytelenül zárult az a törekvésük, hogy Bojko Boriszov kormányfőt elmozdítsák bebetonozott helyéről. A miniszterelnök stílusához hűen ezúttal sem jelent meg a parlamentben, hogy az eredményt ott várja.

A nemzeti gyásznak meghirdetett június 16-i nap nem tudta elvenni az ellenzék kedvét attól, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen a jobboldali kormány ellen.A vezetőket leváltani szándékozó ellenzékiek plenáris ülés keretén belül bocsátották tárgyalásra az ügyet. Egy nappal azután, hogy horror filmbe illő baleset történt Plovdiv városától nem messze – egy zsúfolt autóbusz karambolozott, sokan életüket vesztették – az ellenzéki honatyák egy része felszólította Boriszovo miniszterelnököt és minisztereit az azonnali távozásra.

Először történt meg, hogy sem a Bolgár Nemzeti Televízió, sem pedig a Bolgár Nemzeti Rádió nem közvetítette a parlamenti vitákat, mivel így emlékezett meg az áldozatokról.

Az ülésterem fele üres volt, ugyanis a Kék Koalíció és a nacionalista Ataka képviselői már korában jelezték, hogy nem vesznek részt a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) török-liberális párt által kezdeményezett eseményen. „Mindenki tudatában van annak, hogy ez az indítvány képtelen megszerezni a parlamenti többséget” – nyilatkozta Martin Dimitrov a Kék Koalíció egyik társvezetője. Szerinte a GERB és az előző szocialista-cárista-liberális kormány egyaránt felelős az ország jelenlegi rossz gazdasági helyzetéért.

Időközben végett ért a Kék Koalíció háza táján kialakult, választások körüli nézeteltérés. Ahogy korábbi elemzésünkben  írtuk, a Kék Koalíció a szétesés szélére sodródott, miután nem tudott közös nevezőre jutni a Demokraták Erős Bulgáriáért (DSzB) és az Egysült Demokraták Uniója (SzDSz) vezetőivel az őszi államfő- és helyhatósági választások közös jelöltjeiről. A vitáról nyílt országos választáson döntött Bulgária lakossága. Mindkét pártnak valamelyest csalódást okozott a kialakult végeredmény, ugyanis az elnököt az SzDSz (Rumen Hrisztov), míg Szófia főpolgármester-jelöltjét a DSzB (Prosko Proskov) adja. Egyik párt sem tudta megszerezni így a „teljes uralmat” a koalíción belül.

A Kék Koalíción belüli nézeteltérések azonban továbbra is felszínen maradtak, miután háromórás tanácskozás után sem tudtak dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy miként voksoljon 14 parlamenti képviselőjük a bizalmatlansági szavazáson. Két alternatíva is felmerült – a két társvezető szavaz csak a kabinet menesztése érdekében, avagy az összes honatya nem szavaz. Elemzők szerint mindkét döntéssel csak a lavírozó, spekuláló párt látszatát keltették volna. Már közel egy éve megvonta szóban támogatását a kormánytól a pártszövetség, ugyanakkor többször is felajánlották segítségüket a gazdaság rendbehozatalát illetően.

Politikai szakértők sokáig azt valószínűsítették, hogy az Ataka esetleg átállhat az ellenzéki pártokhoz, mivel a GERB előző héten leszavazta Volen Sziderov nacionalista pártelnök jelentkezését a nemzetbiztonsági bizottság élére. A vitában azonban csak az indítványozó politikusok és egynéhány kormánypárti honatya vett részt.

A kormányfő szokásához híven most sem jelent meg a parlamentben, hogy meghallgassa a kormányzását érintő kritikákat. Januárban, a legutóbbi bizalmatlansági szavazáson például az ellenzéki politikusok nagy Boriszov-posztereket hoztak be, hogy ezzel tiltakozzanak ellene. Akkor a kormányfő a szavazás utolsó néhány percére jelent meg, hogy autogramokat osztogasson a poszterekre.

Ezúttal jelen volt Szimeon Djánkov miniszterelnök-helyettes és több miniszter is, de a vita érdektelenségbe torkollott. A szocialista és liberális felszólalásokat követően senki más nem kívánt szólásjogával élni, ezért az országgyűlés elnöke felfüggesztette az ülést.

A szavazás napján, június 17-én nem történt meglepetés a parlamenten belül – elbukott a bizalmatlansági szavazás. A Boriszov-kabinet menesztését 70 képviselő (BSZP, DPSz és a Rend Törvényesség és Igazságosság (RZSz)) támogatta a 240 fős parlamentben. A bolgár alkotmány szerint a kormány leváltásához azonban minimum 121 országgyűlési képviselő támogatása szükséges. A Kék Koalíció és az Ataka 31 képviselője távol maradt a szavazástól. A GERB 115, valamint a kormányt hűen támogató kilenc független képviselő voksa Boriszov távollétében meghosszabbította a jelenlegi vezetés mandátumát. A szavazatát leadó 196 képviselő közül ketten tartózkodtak. A szavazást követően parlamentbe nem illő stílusban szólaltak fel a frakciók vezetői, akik kíméletlen iróniával és gyakran becsmérlő személyeskedéssel estek riválisaiknak. Az egész eseményt pedig nagy meglepetésre Hriszto Sztoicskov futball-legenda közvetítette a Bolgár Nemzeti Televízió élő adásában.

Felmerül a kérdés: a ciklus végig ilyen háttér-támogatottsággal fog-e rendelkezni a kisebbségben kormányzó GERB? Bulgáriában a rendszerváltás óta gyakran láttunk politikai tőrdöféseket és árulásokat (a legemlékezetesebb az 1994-es DPSz-es árulás), Boriszov azonban ezúttal is biztosra ment.