Elfogadta az EPSCO az országspecifikus ajánlásokat

Elfogadták az uniós foglalkoztatási miniszterek az Európai Bizottság által készített országspecifikus ajánlásokat. Az EPSCO-tanács pénteki luxembourgi ülésén több kifogást is megfogalmazott a testület kívánalmaival szemben; Belgium, Ciprus, Málta és Nagy-Britannia nem is fogadta el a miniszterek által megszavazott úgynevezett általános megközelítést. Hétfőn a pénzügyminiszterek is vitáznak az ajánlásokról.

Ahogy azt várni lehetett, nem arattak osztatlan sikert a tagállamok között az Európai Bizottság által június 7-én bemutatott országspecifikus ajánlások. Az uniós foglalkoztatási miniszterek úgynevezett általános megközelítést értek el a bizottsági javaslatokról, amellyel így lényegében a maguk részéről zöld jelzést adtak az ajánlásoknak.

A Bizottság az április közepéig a tagállamok által beadott 27 nemzeti reformprogram és 27 konvergenciaprogram (eurózóna tagországok esetében stabilitási program) alapján fogalmazta meg azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyekre a testület szerint szükség lenne ahhoz, hogy teljesíthetők legyenek az EU2020 program célkitűzései, valamint az európai szemeszter elején januárban meghatározott gazdaságpolitikai irányok.

A foglalkoztatási miniszterek a péntek délelőtti nyilvános vitában hosszasan értékelték az országuknak megfogalmazott ajánlásokat. Szinte minden delegáció szükségesnek nevezte a folyamatot, és az ambiciózus vállalások megtételét, több miniszter viszont kifogásolta, hogy az Európai Bizottság szerintük túlment a hatáskörén, tagállami kompetenciába tartozó területeken vár el tőlük számszerű vállalásokat, de volt olyan tagország is, amelynek nem volt ideje a megfelelő fórumokon tanulmányozni a kéréseket.

Az „általános megközelítést” végül négy tagállam (Belgium, Málta, Ciprus, Nagy-Britannia) nem fogadta el. Az elnökség ezért a négy tagország kifogásait mellékelve küldte tovább a dossziét a pénzügyminiszteri tanácsnak.

A legkomolyabb bírálatokat Belgium fogalmazta meg: a belga kormány kifogásolta, hogy a Bizottság a nyugdíjkorhatár további emelését várja el Brüsszeltől, holott a hasonló problémákkal küszködő Franciaországgal szemben nem fogalmazott meg ilyen kérést. Az igazságtalannak vélt kérés mellett az is zavarja Belgiumot, hogy a nyugdíjkorhatár tagállami hatáskörbe tartozik, és mint ilyet, szeretné saját maga eldönteni annak szintjét.

A belga foglalkoztatási minisztert az is zavarja, hogy az eurózónával kapcsolatos ajánlásokat kizárólag a pénzügyminiszteri tanácsnak van joga megvitatni, még ha annak foglalkoztatáspolitikai vonatkozásai is vannak.

Ugyancsak a tagállami hatáskört érintő bizottsági ajánlásokat tartotta méltánytalannak a felszólaló ciprusi és a máltai miniszter is, akik a járulékok emelésére, és a nyugdíjkorhatár kiigazítására vonatkozó ajánlások ellen ágáltak.

A ciprusi tárcavezető szerint önmagában ezek nem is tennék fenntarthatóvá a nyugdíjrendszert, de „a bér- és a nyugdíjpolitika meghatározása nem a Bizottság, hanem a tagországok feladata” – mondta a miniszter. Málta emellett a bérindexálás reformjára vonatkozó ajánlást is értelmezhetetlennek tartja.

Nagy-Britannia foglalkoztatáspolitikai minisztere támogatja az országa számára megfogalmazott ajánlásokat, amiket szükségesnek is nevezett, de London egyelőre nem adta jóváhagyását a tanácsi dokumentumra, mert a tárcavezető elmondása szerint múlt kedd óta nem volt idő arra, hogy a brit parlamentben érdemi vitát folytathassanak az ajánlásokról, „ez pedig hagyományosan nagyon fontos nekünk” – fogalmazott a miniszter.

Az ülést követően az azt elnöklő foglalkoztatáspolitikai államtitkár elmondta, a tagállamok – a négy tagország fenntartása mellett – érdemi változtatás nélkül fogadták el az Európai Bizottság által június 7-én bemutatott ajánlásokat. A BruxInfo kérdésére Czomba Sándor azt mondta, ezzel a tagállamok kötelezettséget is vállalnak ezek betartására. Ennek a jövő hétre tervezett európai tanácsi jóváhagyása is kellő hangsúlyt ad.

Más kérdés, hogy érdemi ellenőrző mechanizmus arra nézve nincs, hogy ez valóban így lesz-e. A tagállamok végső soron magukat fogják majd ellenőrizni.

A Tanács elfogadta a nemzeti reformprogramokban tett, a foglalkoztatottság növelését célzó  számszerű vállalásokat is. Uniós szinten cél a 75 százalékos szint, ezen belül minden tagállam (Nagy-Britanniát kivéve) meghatározott egy számot, amennyivel hozzá tud járulni a közös cél eléréséhez.

A dosszié most átkerül a pénzügyminiszteri tanácshoz, amely a tervek szerint hétfőn Luxembourgban szintén „általános megközelítést” érhet el az ajánlásokról. Az Európai Tanács a jövő csütörtöki és pénteki ülésén hagyhatja jóvá a bizottsági javaslatot, lezárva ezzel az első európai szemesztert.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten levélben fogalmazta meg az aggályait a Magyarországnak adott gazdaságpolitikai ajánlásokkal kapcsolatban. „A két foglalkoztatáspolitikai ajánlással összefüggésben a kormánynak nincs ellenvetése, azokat tarthatónak tartja” – mondta az ülés után Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár.

Felidézte, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, valamint a bölcsődei és óvodai férőhelyek kapacitásának bővítése már egyébként is folyamatban van.