Napirenden a decentralizáció Szerbiában

A Szerbiai Képviselőház szerdán megkezdte az önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény módosítási javaslatának megvitatását. A beterjesztő Szerbiai Egyesült Régiók szerint a változtatások jelentős mértékben hozzájárulnak az ország decentralizációjához és a régiók között egyenlőtlenségek kiigazításához. A jogszabályt nemcsak az ellenzék támadja, hanem a hatalmi koalíció pártjainak soraiból is néhány, sőt közgazdász berkekből is kritikák hangzottak el. Pásztor Bálint szerint ez egy választás előtti törvény.

A törvényjavaslat értelmében az önkormányzatok a területükön befizetett jövedelmi adó 80 százalékát kapnák vissza, nem pedig 40 százalékát, mint eddig. A transzfer eszközök az állami büdzséből változatlanok maradnának, újdonságnak számítana viszont a szolidaritási transzfer. Ennek függvényében Belgrád a jövőben nem kapna transzfer eszközöket a költségvetésből, hiszen azt az összeget szolidaritási transzfer címén kiosztanák a többi önkormányzat között.

Pavle Petrović, a Szerbiai Nemzeti Bank Költségvetési Tanácsának az elnöke aggályait fejezte ki az indítványozott megoldások kapcsán. „Egy ily módon megfogalmazott törvényjavaslat miatt az idén 10 milliárd dinárral növekedne a költségvetési hiány, ami jövőre 40 milliárd dinárt tenne ki. A törvényjavaslatban egyetlen olyan terv sincs, amely magyarázatot adna arra, hogy az állam miből fedezné a hiányt. Ha ezt a hiányosságot nem pótolják, akkor a törvényjavaslat elfogadása és alkalmazásának megkezdése után nemcsak a költségvetési hiány növekszik majd, hanem a közadósság és a makrogazdasági bizonytalanság is” – magyarázta Petrović.

Ugyanígy vélekedik MilojkoArsić közgazdász is, aki szerint a jogszabály végrehajtásához szükséges állami takarékoskodást nehéz lenne kivitelezni. Ha az állam végre szeretné hajtani a törvényt, akkor erre egyedül a közalkalmazottak béreinek és a nyugdíjaknak a befagyasztása, a nagyobb költségvetési hiány és az eladósodás által lesz lehetősége, hangsúlyozta a közgazdász. Arsić úgy véli, ha az önkormányzatoknak több pénze lesz, azzal helyi szinten tovább burjánzik az ésszerűtlenség, és növekszik az adminisztráció.

Mlađan Dinkić, a SZER elnöke cáfolta az SZNB Költségvetési Tanácsa elnökének az állításait. A tanács számításai komolytalanok, felületesek és egyoldalúak, szögezte le Dinkić, valamint hozzátette, hogy a tanács csupán az állami költségvetés hiányáról beszél, közben pedig megfeledkezik az önkormányzatok költségvetésének a hiányosságairól.

A SZER elnöke szerint az önkormányzatoknak átutalandó transzfer eszközöket illetően az állam már évek óta megszegi az érvényben lévő törvényt, mivel kevesebb pénzt juttatnak az önkormányzatoknak, mint amennyit kellene. „Az általunk javasolt finanszírozási modell az eddiginél sokkal nagyobb pénzügyi önállóságot szavatol az önkormányzatoknak. Ezzel csökkenne az önkormányzatok fejlődésére gyakorolt politikai befolyás is. A beterjesztett törvényjavaslat az első komoly lépés az ország pénzügyi decentralizációja az irányába. A következő lépés az lenne, hogy az önkormányzatok maguk határozzák meg a jövedelemadót. Pártunk szerint az önkormányzatok felhatalmazásainak a körét nem kellene bővíteni, mivel a mostani felhatalmazásokat elegendőnek tartjuk” – részletezte Dinkić.

A Demokrata Párt módosítási indítványban kérte, hogy a szolidaritási transzfer legnagyobb részét a legkevésbé fejlett önkormányzatok kapják. A demokraták módosítási indítványának értelmében az ország önkormányzatait négy csoportba sorolnák be fejlettségi szintjük alapján.

Egy másik módosítási indítványban a DP azt javasolta, hogy a több pénz miatt a helyi projektumokat az önkormányzatok egyedül fizessék, közölte Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért frakció vezetője.”Az önkormányzatok természetesen pályázhatnának köztársasági szerveknél vagy nemzetközi alapoknál, de a helyi projektumokat egyedül kellene finanszírozniuk. Azt is javasoltuk, hogy Belgrád mint az ország legfejlettebb önkormányzata ne a jövedelmi adó 80, hanem csak 70 százalékát kapja vissza” – foglalta össze Kolundžija.

Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője választások előtti törvényként jellemezte a szóban forgó jogszabályt. A beterjesztett módosítási javaslatban sokkal több a negatívum, mint a pozitívum, véli Pásztor. „Jó, hogy az önkormányzatok az eddigi 40 százalék helyett a jövedelmi adó 80 százalékát kapnák vissza. Az azonban valóban nagy kérdés, hogy hogyan sikerülne így a mostani szinten tartani a költségvetési hiányt. A módosítási indítványból egyébként Belgrádnak származna a legnagyobb haszna, mivel ott van a legtöbb közalkalmazott” – hangsúlyozta Pásztor, majd aggályát fejezte ki, hogy a módosítás után Vajdaság nem kapná meg az alkotmányban is szavatolt 7 százalékot a költségvetésből. Válaszként erre a feltételezésre Dinkić annyit mondott, hogy a törvényjavaslat semmiféle módon nem rövidítheti meg Vajdaságot.

Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke a nagyobb költségvetési hiányra hivatkozva kérte a javaslat visszavonását a parlamenti eljárásból. Velimir Ilić, az Új Szerbia elnöke szerint Dinkić csak a politikai marketing miatt terjesztette be a javaslatot. „A decentralizáció lényege nem az, hogy több pénzt adjunk az önkormányzatoknak, hanem hogy több felhatalmazásuk legyen. A büdzsét nincs miből feltölteni, és már most sem sikerül finanszírozni az önkormányzatokat. Az igazi decentralizációhoz erősebb gazdaságra és aktívabb termelésre van szükség. A javaslat elfogadásával a kormány szívességet tesz Dinkićnek, annak fejében, hogy ne vonja meg támogatását a kormánytól” – magyarázta Ilić.

A Szerbiai Demokrata Párt szerint mindez csak hamis decentralizáció. Egy decentralizált országban decentralizált hatásköröknek kell lenniük, nyilatkozta Miloš Aligrudić, az SZDP frakciójának a vezetője.