Lendületes izlandi kezdés a csatlakozási tárgyalásokon

EU diplomaták tegnap (június 15-én) bejelentették, hogy Izland a hónap végén megkezdheti a részletes EU csatlakozási tárgyalásokat. A folyamat több évig is eltarthat vagy zátonyra futhat a halászat szabályozásával vagy az adóssággal kapcsolatos kérdések tárgyalásakor.

A diplomaták szerint a tárgyalások kezdeti szakasza simán fog lezajlani, mert a reménybeli EU-tag nyugat-balkáni országokhoz képest Izland több területen is felkészülten érkezik a tárgyaló asztalhoz, hála korábbi tagságának Európa gazdasági és utazási együttműködéseiben (Európai Gazdasági Térség, Schengeni Egyezmény). Június 27-én a több mint 30 fejezet közül négyben kezdik meg a nemzeti jog harmonizálásához szükséges megbeszéléseket. Közülük kettő, a tudományos és oktatással, kultúrával kapcsolatos fejezetek lezárásra is kerülnek, míg további kettőről, a közbeszerzési eljárásokról és a médiatörvényről a következő hónapokban további tárgyalásokat folytatnak. Polner Gergely, a magyar elnökség szóvivője szerint „ez egy szenzációs kezdés, nem csak elkezdjük, de még aznap le is zárjuk bizonyos fejezetek tárgyalását.”

Izlandnak más tagjelölt országokkal szemben nem kellett éveket várnia a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Vannak azonban bizonyos ügyek, melyek a későbbiekben még problémát okozhatnak a 320000 lakosú országnak. Különösen problémás lehet az izlandi hagyományok részét képező, az Unió által azonban ellenzett bálnavadászat és a virágzó halászati iparág feletti ellenőrzés kérdése. Az Unió és Izland között a halászati kvótákról zajló vita annyira eldurvult az utóbbi hónapokban, hogy Brüsszel januárban úgy döntött, a makrélát szállító izlandi halászhajókat nem engedik be a kikötőkbe.

Izland jelentős erőt képvisel az atlanti halászatban és évtizedek óta tervezi az uniós csatlakozást. A csatlakozási kérelmet 2009. július 16-án nyújtották be, abban bízva, hogy a bankrendszer összeomlása után ez a lépés segíteni fog visszanyerni a hitelezők bizalmát és stabilizálni az izlandi koronát. A kezdeti lelkesedés azonban múlóban van, a Nagy-Britanniával és Hollandiával folyó pénzvisszafizetési megállapodás rendezetlensége miatt. A két ország akár meg is vétózhatja Izland csatlakozását amíg a három és fél milliárd euróra rugó adósság rendezésről nem születik megállapodás.