Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Már egy ideje egyértelmű a cél a német társadalomban: lemondani az atomenergiáról, és egyre több megújuló energiaforrást hasznosító technikát alkalmazni az áramtermelésben. Az atomerőművekre márciusban elrendelt moratórium júnisban le fog járni, addig viszont a német kormánynak készen kell lennie egy új atomtörvénnyel. Tavaly ősszel született meg nagy viták közepette a – mostanra már látszólag érvényét vesztett – atomtörvény, amelynek a módosítására júniusban fog sor kerülni. A kereszténydemokraták akkor teljes mellszélességgel kiálltak az atomenergia használata mellett, most úgy tűnik – kisebb társadalmi nyomás hatására – zöldebb stratégiát preferálnak.
A japán fukusimai atombaleset után a német kancellár, Angela Merkel elrendelte a hét legöregebb német atomerőmű leállítását. Az atomreaktorokat működtető tartományokkal folytatott megbeszélést követően a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke tett még egy lépést: úgy döntött, hogy az 1980 előtt épített reaktorokat vissza se fogják kapcsolni a rendszerbe. Az erőművekre elrendelt moratórium törvényességét akkoriban sokan vitatták, hiszen a reaktorok leállítására a tavaly ősszel elfogadott atomtörvény ellenére, és a parlament jóváhagyása nélkül került sor.
Már körvonalazódik az új energiastratégia
A kereszténydemokratáknak (CDU/CSU) az erőművekre elrendelt moratórium közeledtével egyre konkrétabb elképzeléseik vannak az atomerőművek leállítására vonatkozó menetrendről. A német kormánykoalíció legújabban a 2022-őt nevezte meg az atomenergia leváltásának konkrét végső dátumaként. A kezdetben a bajorországi keresztényszociális unió (CSU) elnöke, Horst Seehofer által népszerűsített 2022-t legújabban Angela Merkel is megerősítette.
A végleges döntésre hivatalosan a reaktorok technikai biztonságosságát (RSK), illetve az atomenergia társadalmi vonatkozású kérdéseit vizsgáló bizottságok lesznek a legnagyobb hatással. A technikai kérdéseket körbejáró jelentést már május 17-én nyilvánosságra hozták, az etikai kérdéseket vizsgáló 17 tagú bizottság beszámolójának végleges változata pedig május 30-ra fog elkészülni. Annyi információ azért kiszivárgott, hogy az etikai grémium „a nukleáris energia használatának végleges elhagyását” javasolja, ami a bizottsági tagok szerint – meglepő módon – 2021-ig lehetséges is.
A döntésre azonaban, sokak sejtése szerint, inkább a társadalmi és politikai folyamatok és a német lakosság nyomása volt jelentős hatással. Erre példaként felhozható a vasárnapi akció, amikor a már mindennapivá váló atomenergiaellenes tüntetések újabb epizóddal bővültek: a hétvégén a Greenpeace aktivistái a berlini Brandeburgi kapura helyezték el atomenergiaellenes transzparensüket.
Az RSK bizottság jelentése nem hozott újdonságokat
A reaktorok technikai biztonságosságát vizsgáló bizottság megbízásából körülbelül 100 szakember vizsgálta meg a kérdéses 17 reaktort olyan szempontból, hogy azok egy földrengés esetén, vagy éppen egy repülőgép becsapódására hogyan reagálnánának. Az etikai kérdéseket vizsgáló bizottság szintén ajánlásokat fogalmaz majd meg az atomenergia használatáról, amiket a későbbi parlamenti vita során szeretnének majd figyelembe venni. Bár a két bizottság munkálkodását sokan ferde szemmel nézték – mondván azok nem szolgálnak más célt, mint a kormányzati politika igazolását – mégis nagy kíváncsiság övezte a technikai kérdéseket vizsgáló bizottság május 17-én napvilágot látott jelentését. A nagy érdeklődés ellenére a frissen publikált jelentés enyhe csalódást okozott többeknek. Az erőművek biztonságosságáról szóló összefoglalónak kellene hivatalosan az új törvénytervezet alapjául szolgálnia, ennek ellenére konkrét javaslatokat a jelentés alapos átvizsgálása során sem találunk.
A reaktorok biztonságosságát vizsgáló jelentés mindössze annyit állapított meg, hogy az erőművek nem feltétlenül biztonságosak a működésükre veszélyt jelentő minden rendkívüli eset ellenében. Ez azt jelenti például, hogy például az átvizsgált 17 erőmű közül egyik sem védett egy nagyobb repülőgép becsapódása esetén.
Sokan úgy vélik, hogy az oly nagy jelentőséggel kitüntetett bizottság felületes jelentése egyértelműen rámutat a német kormány nukleáris korszak lezárását sürgető kampányának színháziasságára. A bizottságot vezető Rudol Wieland is úgy nyilaktozott a jelentés publikálását követően, hogy az idő túl kevés, az adatok pedig elégtelenek voltak annak a megállapítására, hogy mely erőművek alkalmasak továbbra is a működésre, és melyeket kell kikapcsolni a rendszerből. A jelentés összefoglaló megjegyzései között az alábbiak olvashatóak: „az átvizsgált területektől függetlenül, az egyik erőmű esetében sem lehet egyértelmű következtést levonni az építési szerkezettel vagy a reaktorok építési idejével összefüggésben”.
A „Zöld” többé már nem egyedi?
A CDU hirtelen zöldre váltását sokan szkepszissel fogadták. Egyes pártoknak, mint például a németországi zöldeknek („die Grünen”) a CDU/CSU hirtelen profilváltása stratégiai nehézségeket is okoz, hiszen ezek után az atomenergia ellenesség nem jelent sem egyediséget, sem ellenzékiséget a politikai csatározásokban. A liberális koalíciós partner, az FDP is mérsékletességre intené a kereszténydemokratákat. Az FDP-t vezető Philipp Rösler szerint pártja az atomenergia vitában „a józan ész képviselője” kíván lenni.Az FDP a bajorországi kormánykoalíció tagjaként még tovább ment, és egyenesen populistának nevezi a kizöldült CSU/CDU-t.
A kereszténydemokratáknak az is rossz hír, hogy saját pártjukon belül is vanank a hirtelen zöld taktikát ellenző hangok. Vannak olyanok, akik úgy érzik, hogy a kereszténydemokraták új energiapolitikája a párt alapjait vonja kétségbe. Az ötvenes évek végén a párt Bajorországban például oly mértékben támogatta az atomenergia használatát, mint azt egyik más tagállamban sem tette korábban. A párton belül az egyik legnagyobb vitapont, hogy vajon szükséges-e egy konkrét dátum megadása az atomenergia végső feladására vonatkozóan. Egyes bundestagbeli CSU-képviselők, például Stephan Mayer is, ellenzik ezt. Vannak mások is a kereszténydemokrata koalíción belül, akik ellenzik Seehofer taktikáját: Erwin Huber, a CSU korábbi pártelnöke például kifejezetten óva int egy „zöldorientált CSU-tól”.
Úgy tűnik tehát, hogy a fukusimai atombaleset és az azt követő társadalmi felháborodás alapvetően megváltoztatta a német kormány atomenergiával kapcsolatos hivatalos álláspontját. Nemrég a Merkel-kormány még meghosszabbította az atomerőművek működési idejét, most meg szélerőművekkel akarja a koalíció Németország sík területeit lefedni.. A kérdés már csak az, hogy ha egy fél éven belül ennyit változott a hivatalos stratégia, vajon mi történik tíz éves távlatban?
Bodolai Bori
