Boldog születésnapot Montenegró!

Montenegróban öt éve ilyenkor tartották azt a népszavazást, melynek következtében Podgorica végleg elszakadhatott „unokatestvérétől” Belgrádtól. A piciny délszláv ország miniszterelnöke szerint az azóta elért eredmények önmagukért beszélnek, ám az ellenzék szerint ennél sokkal árnyaltabb a kép.

A 2006. május 21-én rendezett referendumon az Európai Unió elvárásainak megfelelően a leadott voksok legalább 55 százaléka kellett ahhoz, hogy a Szerbia és Montenegró néven ismert államalakulat megszűnjön létezni és Podgorica saját kezébe vehesse jövőjét. A népszavazáson végül az urnák elé járult választópolgárok többsége, ha csak fél százalékkal is átlépve a szükséges küszöböt, de az ország Szerbiától való elszakadása mellett döntött.

A most születésnapját ünneplő Montenegró politikai vezetése, nem titkoltan azért kötelezte el magát a függetlenség mellett, mert így látták biztosítottnak, hogy a térség többi államát, de elsősorban Szerbiát megelőzve lehetnek teljes jogú tagjai az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, illetve az Európai Uniónak.

Igor Luksić az ország miniszterelnöke az állami ünnepségek keretében ki is emelte, hogy hazája példátlan eredményeket tudhat magáénak, hiszen az alig öt éves függetlenségi periódus alatt a délszláv állam elérte a NATO tagság előszobájának számító MAP (Membership Action Plan) státuszt, valamint 2010 decembere óta az unió hivatalos tagjelöltjének mondhatja magát. Mindehhez a kormányfő azt is hozzátette, hogy Montenegró ma már egy modern, demokratikus állam, melyben a multikulturalizmus is virágkorát éli.

Ezzel szemben az ellenzék egykori vezetője Predrag Bulatović úgy nyilatkozott, hogy Montenegró Szerbiával együtt minden előnyétől megvált a májusi népszavazás végkimenetelének köszönhetően. A Szocialista Néppárt (SNP) korábbi vezére azt a véleményét se rejtette véka alá, miszerint az ország nyugati integrálódása nincs összefüggésben az önálló államisággal, hiszen Brüsszel így is hozhat olyan döntést, melynek értelmében Podgorica csak Belgráddal együtt léphet majd az uniós tagok sorába.

Bulatović továbbá azt is bizonyítottnak véli, hogy fiatal hazája Szerbia segítsége nélkül képtelen megfékezni az egyre erősödő szervezett bűnözést, a kormány nem tud gátat vetni a korrupció, a növekvő szegénység és főként a megosztottság elé.

Ez utóbbi valóban sok fejfájást okozhat Podgoricában, hiszen az elsősorban nemzeti, etnikai törésvonalak mentén széttöredezett társadalom egy része még mindig siratja a Belgráddal társbérletben töltött éveket.

Mátraházi Tibor