Nincs felelősségre vonás – távozik a jemeni elnök?

Harminc napon belül távozik hivatalából Ali Abdullah Szaleh, Jemen elnöke, cserébe büntetlenséget kap. A hatalmat egy átmeneti időszakra az alelnök venné át, majd választásokon dönthetnének a helyiek, ki vezesse tovább az országot. A megállapodást Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok is támogatja, a jemeni ellenzéknek és a tüntetőknek azonban úgy tűnik, nem tetszik.

Büntetlenséget kapna Ali Abdullah Szaleh, Jemen elnöke, ha harminc napon belül lemond, és az alelnöknek adná át a hatalmat – ezt az alternatívát vázolta fel az Öböl-menti Országok Tanácsa (GCC). A kezdeményezés szerint Szaleh családját sem lehetne felelősségre vonni, és hatvan napos átmeneti időszak után – amíg az alelnök egy egységkormány támogatásával vezetné az országot – választásokat tartanának. A GCC úgy számol, a tüntetések is abbamaradnának az államfő lemondását követően.

Szaleh rábólintott az elképzelésre, az ellenzék és a tüntetők azonban korántsem fogadták kitörő örömmel. Míg az előbbi elsősorban azt kifogásolja, hogy az elnök nem távozik azonnal, addig a demonstrálók arra hívták fel a figyelmet, hogy a büntetlenség azt is jelenti, hogy az elmúlt hetekben több mint 120 halálos áldozatot követelő erőszakos fellépést is megúszná az államfő. Így sokan már a nyilvánosságra hozott megállapodást követően kijelentették: a megmozdulások folytatódni fognak.  

A parlamentben lévő ellenzéki pártok szóvivője, Muhammad Kubati kijelentette, „nem fogadunk el semmiféle egységes kormányban való részvételt, amíg Szaleh nem mond le. Azonnal távozzon, ezt szeretnénk. Az ellenzék nem ért egyet ezzel a forgatókönyvvel. Csak azután veszünk részt az új kormány munkájában, ha az elnök lemond”. A Szocialista Párt vezetője, Aidrús Nakíb pedig úgy fogalmazott: „nem utasítjuk el, de még nem is egyezünk bele .” Többen arra is utaltak, hogy – követve a tüntetők álláspontját – nem bólintanak rá a büntetlenségre.

A kezdeményezés egy kisebb diplomáciai csoda eredménye, de a jemeni ellenállók szemében különböző okok miatt eleve elfogadhatatlannak tűnik. A GCC tagjaként a megegyezés tető alá hozatalán egyaránt munkálkodik Szaúd-Arábia, Bahrain és az Egyesült Államok. Előbbi kettőnek szintén szembe kellett néznie tüntetésekkel, ráadásul egyik ország vezetése sem demokratikus. Washington szerepe is kétséges lehet. Az Egyesült Államoknak kulcskérdés lehet Jemen, ahol az al-Kaida az Arab-félszigeten (AQAP) erős bázisokat épített ki, ezért az amerikaiak katonai segítséget nyújtottak Szalehnek, és fontos szövetségesként kezelték. 

Szaleh szerint az ellenzék és a tüntetők egyértelműen polgárháborút akarnak kirobbantani, ezért nem hajlandók beleegyezni a GCC által írt forgatókönyvbe. Az ellenségeskedés biztosan benne van a levegőben: délen a szeparatista mozgalom próbál új államot létrehozni, az al-Kaida helyi szárnya is aktív az országban, ami az elnök szerint a nyugati államok számára is veszélyes lehet. A jemeni bizonytalanságot szintén erősíti a rendkívüli szegénység.

Szaleh az egyiptomi és tunéziai vezetők után a harmadik lenne, aki lemond, de az első, aki büntetlenséget kapna cserébe. Az országban február óta tartanak a tüntetések a 32 éve hatalmon lévő vezető ellen. Az elmúlt hónapokban miniszterek illetve nagykövetek sora mondott le, a törzsek egy része Szaleh ellen fordult és a hadsereg vezetéséből is többen távoztak. Ez utóbbinak, ha nem sikerül a mostani kezdeményezésnek megfelelően megoldani a helyzetet, még komoly szerepe lehet: vezetése ugyanis megosztott az elnök és a tüntetők között.