Szigorúbban ellenőriznék az államadósságot

Jelentősen megnövelné az Európai Unió hatáskörét az egyes tagállamok államadósságának ellenőrzésében az a reformcsomag, amelyet tegnap, április 19-én hagytak jóvá az európai parlamenti képviselők. Az intézkedésekkel a szuverén adósságválság utóhatásait szeretnék kezelni.

Kedden éjjel tárgyalta az Európai Parlament gazdasági bizottsága a gazdasági kormányzás új szabályozásához tett kétezer módosítást, amelyet eredetileg az Európai Bizottság és egy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke által felállított munkacsoport dolgozott ki (lásd dossziénkat: az EU gazdasági kormányzásának reformja). A hat gazdasági reformjavaslatot tartalmazó csomag célja, hogy tovább erősítse az Európai Stabilitási és Növekedési Paktumot, és hogy megelőzzék az olyan költségvetési hiányok kialakulását, amelyek tavaly az euró árfolyamának romlásához vezettek.

A bizottságban a javaslatoknak alig sikerült többséget szerezniük, az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját alkotó szociáldemokraták és a zöldek ugyanis nem voltak hajlandóak támogatni a legfontosabb reformokat. A fennmaradó nézeteltérések ellenére azonban a képviselők végül megszavazták, hogy a Tanács ezentúl jóval kevesebb beleszólással rendelkezzen az egyes tagállamok adósságkezelő döntéseibe.

Ha ugyanis a Parlamentnek sikerül átvinnie az akaratát a Tanáccsal folytatott következő tárgyalások során, akkor a tagállamoknak az Európai Bizottsággal kell majd szembenéznie a növekvő államadósságok ügyében. Ebben az esetben pedig az eladósodó országoknak kevesebb lehetősége lesz az alkudozásra és a szankciók elkerülésére, mint eddig.

2003-ban például éppen Németország és Franciaország gyengítette a Stabilitási és Növekedési Paktum hitelét, amikor az abban foglaltakkal szembeszállva megtagadták a strukturális hiány csökkentését. A Parlament kiegészítései azonban az ilyen esetek elkerülését célozzák azzal, hogy jóval automatikusabbá tennék a növekvő államadósság esetén alkalmazandó szankciók életbe lépését. A tagállamokat eszerint ugyanis rögtön az első figyelmeztetés után szankcionálnák, a büntetéseket pedig csak akkor lehetne elkerülni, ha a tagállamok többsége úgy szavazna (úgynevezett „fordított minősített többséggel”).

Azok az országok, amelyek nem teljesítik a Bizottság általános adósságcsökkentésre vonatkozó elvárásait 0,1 százalékos bírságra számíthatnak, a Parlament azonban emellett egy további 0,5 százalékos büntetést is be akar vezetni az olyan országokkal szemben, amelyek Görögországhoz hasonlóan meghamisítják az államadósságukra vonatkozó adatokat.

A Parlament módosított a Bizottság adósságcsökkentésre vonatkozó javaslatain is: azoknak az országoknak, amelyeknek államadóssága meghaladja a GDP 60 százalékát, három éven keresztül átlagosanöt százalékkal kell majd évente csökkenteni az adósságállományukat, bár a Bizottság javaslata eredetileg egy rögzítettévi öt százalékos csökkentésre vonatkozott volna.

Annak ellenére, hogy Magyarország nem csatlakozott az Euró Plusz Paktumhoz, a szigorítások hazánkra is vonatkoznak majd. A csatlakozásunk óta eltelt minden évben megszegtük a most elfogadott szabályokat – a jövőben azonban sokkal fegyelmezettebb költségvetési politikára lesz szükség az Unió tagjaként.

Az európai parlamenti képviselőknek azonban még gondja akadhat a szerdán kezdődő tárgyalásokon az Európai Tanáccsal, a tagállamok ugyanis nemrég leszavazták a fordított minősített többségű szavazásokat, ráadásul a szociáldemokraták és a zöldek nem támogatják a parlamenti döntést.

A reformcsomag hat előterjesztőjénekj egyike, a portugál szocialista képviselő, Elisa Ferreira azon a véleményen van, hogy a Parlamentben jóval szélesebb körű támogatást kellene kapnia a javaslatoknak, akár egy plenáris ülésen történő szavazással is, hogy egységesebb állásponttal mehessen a Tanáccsal folytatott egyezkedéskre. Azt azonban a gazdasági bizottság egyik szóvivőjének elmondása szerint még nem lehet tudni, hogy a plenáris ülésen mikor vennék napirendre a kérdést, a jelenlegi határidő szerint azonban a Parlamentnek és a Bizottságnak júniusig kellene megállapodnia a gazdasági kormányzásról szóló csomagról.

Kitekintő / Euractiv.hu

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »