Ki lesz az MKP elnöke?

A 2010-es választások után „átmenetiként” definiált időszak véget ért: április 16-án elnököt választ az MKP kongresszusa. Az előzetes állás szerint Csáky Pál, volt és Berényi József, jelenlegi pártvezető között dőlhet el a pozíció sorsa. Esélyeket latolgattunk.

Előzmények

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) a 2010. június 12-i szlovák parlamenti választásokon meglepően rossz teljesítményét (a párt 4,33%-ot ért el) és parlamentből való kiszorulást követően szükségszerűen felvetődött Csáky Pál, pártelnök és az elnökség felelőssége. Az akkori „ideiglenes” tisztújításon az addigi alelnök, Berényi József győzedelmeskedett, aki azelőtt a párt szürke eminenciása volt. Csáky pedig lemondása után visszavonulva, a kulisszák mögül figyelte az „új MKP” szereplését. Mostanáig.

A párt alapszabálya ugyanis előírja a választások után egy évvel kötelezően megtartandó tisztújítást, amely már most is folyik az MKP szervezetén belül. Az elnökség megválasztására az április 16-i kongresszuson kerül majd sor. Berényi —aki a mostani elnöki ciklust is állítása szerint csak kényszerből vállalta el — most mégis ringbe száll a párt vezetőjének posztjáért. Kihívója az eddigi állás alapján a visszatérő Csáky lehet.

„Csáky az MKP Gyurcsány Ference”

Csáky Pál visszakerülése az elnökségért harcba szállók névsorába, korántsem nevezhető meglepetésnek. Bár Csáky igyekezett az MKP belső ügyeitől távolságot tartani, sokkal inkább mindennapi meghatározója maradt a közvéleménynek mint a vele egy időben háttérbe vonuló Duray Miklós. A volt pártelnök továbbra is részt vett a felvidéki magyarság főbb rendezvényein, facebookon vezetett „jegyzeteiben” folyamatosan kommentálta az elmúlt év eseményeit.

Mostani visszatérési kísérlete megosztotta a szlovákiai magyar közvéleményt. A Körkép.sk-n nemrégiben megjelent cikk „Csáky az MKP Gyurcsány Ference” címmel (amelynek szerzője nem vállalta nevét), heves vitákat váltott ki, s az a vád is felmerült, hogy a jelenlegi pártvezetés, akár személyesen Berényi fizetett a cikkírónak. Olyan verzió is megjárta az ismertebb felvidéki magyar portálokat, miszerint a szerző Király Zsolt, az MKP volt pozsonyi járási elnöke, aki aki ezt többször is tagadta.

A cikkíró a Csáky- Gyurcsány párhuzam meghúzásával Csáky alkalmatlansága mellett érvel. „Jelen helyzetben ugyanis a tét már nem Csáky Pál politikai túlélése, hanem maga az MKP léte. A felvidéki választók nem lehetnek az önkritikára képtelen öncélú politikusok túszai” -utal arra, hogy Csáky nem tanúsított valódi önkritikát a párt vereségében betöltött szerepe kapcsán. „Az MKP fennmaradása és a felvidéki választók újabb esélye csak egy megújult MKP-val és karakánabb érdekképviselettel lehetséges”- írja a jótündér néven publikáló blogger. Habár a cikk szerzőjének kilétére azóta sem derült fény, bekerült azonban a köztudatba hogy Berényi és köre Csáky visszatérésének ellehetetlenítését készíti elő.

Csáky: a kongresszus dönt

Csáky azóta sem jelentette ki határozottan, hogy az MKP vezető posztját készül visszaszerezni. az elmúlt hetekben készült interjúk mindegyikében kitért a közvetlen válasz elől. A bumm.sk-nak elmondta: „Nem titkolom, hogy ezekben a napokban is többen megkeresnek azzal, valamilyen szerepet kellene vállalnom a pártvezetésben, de erről nem én döntök, hanem a kongresszus”, majd hozzátette: „nem akarom magamat előzetesen semmilyen posztra vizionálni”.

A Magyar Hírlapban megjelent interjúban arra a kérdésre Milyen poszton képzeli el magát, a következő választ adta: „Engem kicsit zavar, hogy mindenkit a posztok érdekelnek. Tudatosítani kell, hogy az MKP nincs könnyű helyzetben, egy parlamenten kívüli pártról van szó. Ha a vezetői csak a posztokról, az egyes székekről beszélnek, az nagyon visszatetsző lehet. A jövőről, a tervekről, az irányvonalról, a prioritásokról is kellene beszélni. És arról, hogy ezt milyen csapattal tudjuk mindezt megvalósítani.”- mondta a volt pártelnök.

Berényi vállalja

Csákyval szemben Berényi nem titkolja, hogy ringbe száll az elnöki posztért. Már idén januárban bejelentette, amennyiben a régiók támogatják, ismét elindul az elnökválasztáson . Az MKP Országos Tanácsának tegnapi ülését követően — ahol hivatalosan is bejelentették, hogy Berényi és Csáky kapott jelöléseket — a pártvezető elmondta: „Bárki is lesz az elnök, nyugodt a lelkiismeretem, mert biztos, hogy jobb állapotban adom át a pártot, mint amilyenben átvettem” – mondta Berényi újságíróknak a tanácskozás után. „Ebben a dologban tehát nem veszíthetek” – tette hozzá. Úgy vélte: esetleges utódjának jó feltételei vannak ahhoz, hogy az MKP újra bekerüljön a szlovák parlamentbe.

Bárdos Gyula, az Országos Tanács elnöke szerint — akit várhatóan megerősít a jövő szombati kongresszus pozíciójában — a párt a tavalyi parlamenti választáson elszenvedett kudarc után jó állapotban van. Hozzátette: „Főleg a helyhatósági választások eredménye jogosít fel az optimizmusra”- írja a bumm.sk.

Mik az esélyek?

A jelenlegi állás szerint Berényi támogatói mutatkoznak többen, mögötte áll az a réteg, aki nem szeretne „vezért”, sokkal inkább vezetőt az MKP-nak. Ezen kör a Csákyval szembeni közhangulatot igyekszik meglovagolni, amit nagyban okoz a Csáky számlájára írott választási vereség (Csáky lett a parlamenti hely elvesztésének szimbolikus alakja akkor is, ha Berényi is az elnökség tagja volt a választások idején). Ugyancsak szemet szúr ellenzőinek a volt pártelnök háttérbe vonulásának felemássága: amilyen gyorsan távozott, olyan ütemben óhajt visszatérni a párt élére.

Nehezen megjósolható azonban azoknak a száma, akik a határozott fellépést és egy karakteres politikust hiányolnak az MKP-ból, s ennek megvalósulását Csáky jövőbeli elnökségéhez fűzik. Ennek a körnek a jelszava nem a mindenáron való kiállás Csáky mellett, sokkal inkább  úgy határozható meg, hogy „még Csáky elnöksége alatt is jobb volt”. Bár a visszatérő pártvezér kevesebb jelölést kapott, ez nem jelenti közvetlenül, hogy a választás során ne szerezhetné meg a többséget.

A versengés kétszereplősnek ígérkezik, kimenetele nehezen jósolható. Az MKP országos kongresszusát 2011. április 16-án, szombaton, Nagymegyeren tartják majd meg.

Válent Viktória

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »