Katyn emlékművet avattak Óbudán

„Életem legnehezebb döntése volt. Meg kellett csinálnom ezt a filmet, ez apám, anyám története,  és azoké az embereké, akik a kommunista rendszer ellen harcoltak” – nyilatkozta az Oscar-életmű díjas Andrzej Wajda a Katyn című filmdráma lengyelországi bemutatója előtt 2007 szeptemberében. Négy évvel később Budapesten Katyn-emlékművet avattak.

Bronislaw Komorowski lengyel államfő magyar kollégájával együtt avatta fel Óbudán a Katyn emlékművet. A lengyel köztársasági elnök ünnepi beszédében elmondta, hogy az emlékmű az ezeréves lengyel-magyar barátság bizonyítéka. Komorowski fölidézte az 1956-os magyarországi eseményeket, hangsúlyozván, a térségben minden nemzetnek megvan a maga „katyni tragédiája”. Schmitt Pál köztársasági elnök szintén kitért a két ország különleges barátságára, majd felhívta a figyelmet Katyn magyar áldozatára is, Korompay Emánuel Aladárra, aki a varsói egyetem lektoraként vesztette életét a Vörös Hadsereg akciójának következtében. Tarlós István főpolgármester a vérengzés történelmi hátteréről beszélt.

1940 márciusa és júniusa között a katyńi erdőben, továbbá Mjednojében és Harkovban legfelsőbb politikai utasításra végezték ki a szovjet fogságba esett lengyel tisztek közel 10 ezer fős tömegét, többségükben tartalékosokat, mérnököket, orvosokat, tanárokat, vagyis az értelmiség képviselőit. Az áldozatok száma összesen 22 ezer főre tehető, ám a pontos számadatot vélhetően soha nem fogjuk megismerni. Katyn máig meghatározza a lengyel-orosz kapcsolatok alakulását. Több orosz levéltári anyaghoz még mindig nem tudnak hozzáférni a lengyel kutatók, ugyanakkor komoly előrelépést jelentett, hogy tavaly novemberben az orosz parlament elfogadta  annak a nyilatkozatnak a szövegét, amely szerint Sztálin személyes utasítására hajtották végre a 71 évvel ezelőtti mészárlást.

A szónokok fölidézték Lech Kaczynski államfő és kíséretének tavaly április 10-i tragikus repülőgép-szerencsétlenségét. A gépen ült az az Andrzej Przewoznik is, aki a Lengyel Nemzeti Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács vezetője volt és aki nélkül nem születhetett volna meg az óbudai emlékmű.

Kovács Orsolya Zsuzsanna

Friss hírek

Újabb csontvázak estek ki az MNB szekrényéből

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt öt tulajdonában álló ingatlan értékvesztésével összefüggésben - jelentette be az MTI-nek csütörtökön küldött közleményében a jegybank.

Read More »