Malajzia: atomfegyverek tranzitországa

Március elején a malajziai rendőrség gyanús, akár atombomba előállítására is alkalmas eszközöket foglalt le Port Klangban egy Kínából Iránba tartó hajón. Annak ellenére, hogy ENSZ-szankciók tiltják a stratégiai fegyverek kereskedelmét, amelyek bevezetését korábban Malajzia is támogatta, a délkelet-ázsiai ország nem először kerül hasonló botrányba.

Március elején a maláj rendőrség gyanús, akár atombomba előállítására is alkalmas eszközöket foglalt le Port Klang kikötőjében egy Kínából a Közel-Keletre tartó hajón. A malajziai Atomenergiai Ügynökség részvételével folyó nyomozás keretében a hatóságok jelenleg is vizsgálják, hogy a lefoglalt szállítmány alkalmas-e tömegpusztító fegyverek készítésére. Az első eredmények arra utalnak, hogy „stratégiai cikkekről” van szó, amelyek exportjához és átrakodásához külön engedély szükséges a stratégiai kereskedelem törvény alapján.

Hisammuddin Husszein maláj belügyminiszter a helyi Star újságnak elmondta, hogy amennyiben gyanújuk beigazolódik, úgy az ügy komoly következményekkel járhat az országra nézve. Husszein nyilatkozatában hozzátette, hogy Malajzia csak tranzitországként keveredett bele az ügybe, nem célállomásként. A malajziai hatóságok szerint a lefoglalt termékek azon áruk közé tartoznak, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a nemzetközi jog szerint csak ellenőrzötten, illetve korlátozottan lehet értékesíteni.

Célország: Irán

A Malajziában regisztrált hajót továbbengedték a maradék áruval, miután kikérdezték kapitányát és legénységét. A szállítmányozó állítása alapján a lefoglalt eszközök egy keverőgép, valamint egy rozsdamentes acéltartály tartozékai. Tan Sri Iszmail Omar főfelügyelő megerősítette, hogy a hajó Kínából Iránba tartott. Kína ismert forrása olyan áruknak, mint például nagy szilárdságú martenzites acélok, speciális vákuumszivattyúk, kevlár és fémszálak, amelyek mind nélkülözhetetlenek egy atomprogramhoz.

A szituáció ellentmondásos, mivel Kína is támogatta 2010 nyarán az ENSZ Biztonsági Tanácsa által a nukleáris programjával kapcsolatban Iránra kivetett szankciókat. Teherán kiáll programjának békés jellege mellett, azonban az Egyesült Államok és több más nyugati ország szerint Irán célja nukleáris fegyverek előállítása. A megszorítások Irán pénzügyeire és az iszlám köztársaság hajózási vonalaira összpontosítanak, miután Washington gyanúja szerint az állami flotta nukleáris és ballisztikus fegyverekhez szállít alkatrészeket Kínából Iránban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata arról is rendelkezett, hogy minden rakományt át kell vizsgálni, amely Iránból jön vagy oda tart, valamint a tilalmi listán szereplő tárgyakat le kell foglalni és meg kell semmisíteni.

Származási hely: Kína

Kína komoly fejfájást okoz az Egyesült Államoknak. Washington aggódik, hogy mindazok a termékek, amelyeket kínai cégek exportáltak Iránba az elmúlt években, elősegítik az ország tömegpusztító fegyverekhez jutását – jelentette a Telegraph. A Bush-kormány nagy jelentősséget tulajdonított e kérdésnek, így 2008-ban a Külügyminisztérium egy összehangolt diplomáciai kampányt indított annak érdekében, hogy Kína hatékonyabban érvényesítse az export ellenőrzési törvényeit, és betarttassa az ENSZ Biztonsági Tanácsának fegyverkereskedelemmel kapcsolatos határozatát. Az amerikai diplomaták azt az utasítást kapták, hogy hívják fel Peking figyelmét: a fegyverkereskedelem árthat az ország jó hírnevének, valamint kétoldalú kapcsolatainak a szóban forgó államokkal. A 2000-es évek elején az Egyesült Államok 60 szankciót vetett ki olyan kínai szervezetekre, amelyeket kapcsolatba hoztak rakéták és tömegpusztító fegyvereke értékesítésével.

Malajziai szál

Ez a második Malajziát érintő ilyen incidens. Legutóbb 2004-ben, Abdul Kadír Khan hálózatával kapcsolatban merült fel a délkelet-ázsiai ország felelőssége a nukleáris technológiákra vonatkozó exporttilalom megsértését illetően, miután a pakisztáni tudós urándúsításhoz szükséges centrifugákat állított elő Malajziában. Az üggyel kapcsolatban egy Sri Lanka-i állampolgárt, BSA Tahirt őrizetbe vették a belbiztonsági törvény alapján.

Korábban Malajzia elutasította a szankciókat, illetve érintett volt stratégiai technológiák Iránba és Líbiába exportálásában. Az elmúlt időkben a maláj kormány visszautasította azon feltételezést, hogy bármi köze is lett volna a nukleáris szállítmányokhoz, azt azonban elismerte, hogy az ország egy polgára részt vett ilyenfajta kereskedelemben – olvasható a The Diplomat honlapján. 2009-ben, Nadzsob Razak miniszterelnökké választásával változás következett be az ország hozzáállásában, Malajzia végül támogatta az Irán elleni szankciók bevezetését az ENSZ-ben.

Új törvény

Tavaly Malajziában elfogadták a stratégiai kereskedelmi törvényt, amely súlyos büntetéseket vet ki mindazon illegális anyagok kereskedelmére, amelyek tömegpusztító fegyverek készítésére alkalmasak. A törvény minimum öt év börtönt, valamint több millió dollárnyi pénzbírságot szab ki azok számára, akik illegálisan az országba hozzák vagy exportálják a tiltólistán szereplő anyagokat és termékeket. Amennyiben a Port Klang kikötői gyanú beigazolódik, Kuala Lumpur bizonyíthatja az ország elkötelezettségét az ENSZ szankciói mellett.